| Bálványosfürdő |
 Bálványosfürdő üdülőtelep, Torja településtől tíz kilométerre, Kézdivásárhelytől 18 km-re északnyugatra a Torja-patak völgyfőjében fekszik.Nevét onnan kapta, hogy építtetője az Aporok őse a hagyomány szerint a pogányok legyőzése után ide vonult vissza az ősi isteneket imádni. Vára a hagyomány szerint már Szent István idejében állt, de először csak 1360-ban említik. A várat valószínűleg az Apor család építtette a 13. században. A székelyek két ízben is elűzték a tatárokat falai alól. A 17. század közepén elhagyták, majd a Lengyelországba menekülő Apor András felrobbanttatta. A település A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Kézdi járásához tartozott. 1990-től kezdve pár évig itt tartották a Bálványosi Nyári Szabadegyetemet, amelyet később áttettek Tusnádra. A település híres gyógyfürdőhely. A mai Bálványosfürdő három régi, s egykoron működő fürdőtelep összeolvadásából keletkezett. A legrégibb a Bálványosi-hágón fekvő egykori Torjai-Büdös volt. 1895-ben, a Csoma-hegygerinc lábánál megalakult a Csiszár-fürdő, az alapító Csíszár Dénes (sz. 1857-ben) után elnevezve. A harmadik fürdő a Vár-hegy lábánál feküdt és régi neve Várpadi-feredő volt, ezt a Transzilvánia Bank megvásárolta, erről kapta újabb nevét, a Transzilvánia-fürdőt. A számos fürdőmedencét szénsavas, sós, savas borvízforrások táplálják. A vendégeket ma a Best Western szállodalánchoz tartozó hotel, a Bálványos Gyöngye turisztikai központ és a Vár panzió várja. A település feletti 1040 m magas sziklatetőn állnak Bálványosvár romjai. Határában van a torjai Büdös-barlang, melyet kéngáz tölt ki. Méretei nem nagyok, mindössze 4 lépés hosszú és 3 lépés széles, falai a kéntől sárgák. Napi gázhozama 4000 m3. Közelében épült fel az első magyar szénsavgyár. A 15 m hosszú Gyilkos-barlang is kénlerakódásokban gazdag. Északra a Buffogó-patak völgyében van a kigőzölgéseiről Buffogó-lápnak nevezett mocsár. |
