| Bélbor |
 25 km-re fekszik Maroshévíz központjától. Határszéli településként jött létre, neve eredete még kérdéses, egyes román történészek (O.C. Tãslãuanu is) két variánst említ: - BEL (beljebb) BOR (Borszéktõl), - BÉL (a) BOR (a). Az eltelt évek során az alábbi névváltozatokkal találkozunk: Bélbor (1788,1806), Bélabora (1850),Gyergyó-Bélbor (1851), Bélbor, majd 1918 után Bilbor, egyes jelenlegi könyvek szerint, melyek a száj hagyományra utalnak a település elsõ elnevezése "Stan falva" volt. E településen több mint száz ásványvíz forrás található de ezek közül csak 17 van kihasználva. Elsõ említése 1776-ból származik Bélbor néven, e terület az akkori idõkben Ditró és Szárhegy településekhez tartoztak. 1797-ben egy görög katolikus fatemplomot építettek. 1895-1899 között egy római katolikus fatemplomot építettek. A templom építése elõtt a szentmiséket a gondnok házában vagy a helyi görög katolikus kistemplomban tartották. A katolikus templom püspöki adomány, valamint a helyi és környékbeli hívek adakozásából épülhetett fel. A templomhelyet, a gyergyóremetei özv. Mélik Istvánné adományozta, ugyanakkor ide tartozott egy 7627 négyzetméteres nagyságú kert is. A templomot 1900. október második vasárnapján szentelték fel, Mária Magyarok Nagyasszonya tiszteletére.1925. május 24-én délután 4 órákor gróf Majláth Gusztáv Károly püspök úr látogatott el bérmálás céljából Bélborba. A püspök atyát díszkapuval fogadták a falu szélén, majd Vadász József üdvözlõ beszéde hangzott el, ezek után, a hívek éneke mellett mentek az ékesen feldíszített templomig. Akkor 50-en bérmálkoztak. Elõször, 1971-ben javítják ki a templomot, így a tornyát Málnási Sándornak köszönhetõen bádoggal újrafödték, a tetõzetet, pedig új cserepekkel födték be. A mesteremberek mellett több helyi hívõ segédkezett. 1990. március 16-án a helyi román lakósok egy része a templomban lévõ értékeket eltulajdonították, míg a belsõ díszeket összezúzták, a harangot is eltulajdonították, majd felgyújtották a templomot. 1992-ben lezajlott népszámláláskor 73-an vallották magukat római katolikusoknak. Bélborhoz tarozik a Rakottyás település rész mely a XIX század végén alakult, mint erdei munkás telep. |
