|
|
|
 A közel 700 éves kisváros, az Erdélyi-medence kelet-délkeleti peremövében a Szarkakő (886 m) lábánál fekszik 477 m átlagos tengerszint feletti magasságban.
Megközelíthető vasútról Segesvárról (56 km) illetve a DN 13A nemzeti úton, Marosvásárhely 105, Szováta 47 km, Csíkszereda 55 km, vagy a DJ 137 megyei úton, Segesvártól 48 km illetve Székelykeresztúrtól 28 km.
A 40000 lakosú megyei jogú város, Hargita megye második legnagyobb városa Csíkszereda megyszékhelyet követően.
A Budvár környékén (635 m) a Neolitikumból, a Bronz- és Vaskorszakból származó régészeti leletek kerültek elő. A Székelytámadt vár közelében egy római katonai fürdő maradványait tárták fel.
Székelyudvarhely nevét előszőr az 1333-as pápai tízedjegyzék említi "Uduorhel" néven, de a helység már korábban is létezett.
  Mezővárosi rangját (Oppidum Udvarhely) 1485-ben kapja. Izabella királyné 1558-ban pecsét- illetve címerhasználatra jogosítja fel. A "Székely" előnevet előszőr Bethlen Gábor fejedelem használja 1613-ban. A várost hosszú évtízedekig "Székely Anyaváros"-ként emlegetik.
A sokszor emlegetett kisvárosi hangulat fontos eleme a főtéri középkori városmag, amelyet talán zsúfoltsága miatt is "Küküllőparti Athén"-nak neveztek. A XX. század küszöbén már fürdő- és iskolavárosként emlegetik.
A környék friss levegője, a közeli Hargita hegység, a Szejke-fürdő és a gyógyhatású iszap valamint ásványvizek messzi távolról vonzzák ide a turistákat, akik a nagyvárosok zajától  menekülve kikapcsolódásra vágynak.
A város legrégibb műemléképülete a XIII. századi Jézus Szíve kápolna a város déli kijáratánál.
A múlt században a város számos gyógyhatású sósfürdővel rendelkezett, sajnos mára azonban ezeknek nyoma veszett, csak a kápolna környékén levő források utalnak a valamikori fürdők jelenlétére.
Múzeuma gazdag történelmi, természetrajzi és néprajzi anyaggal rendelkezik.
|
|
