| Kányád |
 Kányád a Kelet-Erdélyi Udvarhelyszék délnyugati részében található, Székelyudvarhelytől 15 km–re, Székelykeresztúrtól pedig mintegy 25 km–re, a Hodos–pataka völgyteknőjében „eldugottan” húzódik meg, 550–575 m tengerszint feletti magasságban. Miklósfalvától délnyugati irányban haladva közelíthetjük meg a 137A jelzésű kövezett megyei úton. A legközelebbi községközpontok: Székelyderzs (5 km), Felsőboldogfalva (11 km).A falu egy kis földteknőben települt, szerkezetét tekintve kis dombvidéki halmazfalu. Nyugaton az Erős-tető (777 m) emelkedik, keleten a Kőhát (796 m), délen a Berecki–tető (659 m) és az Őrhegy (756 m) képez határt Petek felé. A falu belterületét az északra folyó Hodos–pataka szeli át, melynek déli folyása már Hidegség–pataka néven ismeretes (ez pedig Berecki–patak néven a Petektől délnyugatra eső Verőfény–tető (735 m) északi oldalából ered). A Hodos–patakba ömlik jobbról (keletről) a Setét–patak, Kendereskert–árka, Szentegyház–pataka, balról a Kerekesné–pataka, a Kiscsere–patakával és a Dengő-árkával. Nevének eredete Kiss Lajos szerint a személynévként is használt „kánya” madárnévnek a –d képzős származéka. 1333-ban és 1334-ben Kanad néven említik a pápai tizedben – "Stephanus sacerdos de Kanad…". Már ekkor volt temploma, amely a Régi temető nevű helyen feküdt és Jásfalvával közös volt. "- Egykor kolostor is tartozott hozzá.-" Kolostora nem volt, amint azt a régészeti feltárások is bizonyították, a hagyományt Orbán Balázs jegyzi fel a pálos kolostorról. 1642-ben javították, a mai templom építésekor bontották le, köveit felhasználták az új templom építéséhez. Mai református temploma 1791 és 1798 között épült, melybe a régi templom sok kövét is beépítették. 1909-ben rossz állaga miatt újjá kellett építeni. A falunak 1910-ben 443 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Udvarhelyi járásához tartozott. 1992-ben 336 lakosából 331 magyar és 5 román, társközségeivel együtt 1312 lakosából 1288 magyar, 18 cigány és 6 román volt. |
