| Székelyszentkirály |
 A falu a Bosnyák-patak mellett, községközpontjától Oroszhegytől 4 km-re fekszik. 1905-től hívják mai nevén, korábban Udvarhely-Szentkirály volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Udvarhelyi járásához tartozott. Feltételezések szerint a falu alapítása – akárcsak a többi Szentkirály nevű településé – abban az időben történhetett, amikor még csak egyetlen magyar király volt szentté avatva, vagyis Szent István 1083-ban és Szent László 1192-ben történt szentté avatása között. Oklevélben először 1566-ban említik Szentkirályt. A falu eredetileg a maitól 2 km-re északabbra, a Bosnyák- és az Aklos-patak összefolyásánál feküdt, de kolera sújtotta, ezért lakói 1553 és 1566 között délebbre, a mai Balázsdomb környékére költöztek. A falu korábbi lakosságának 90–95%-a a kolera áldozatául esett. A 18. században a becslések szerint néhány száz lakosa volt, népessége folyamatosan emelkedett. 1910-ben 1028-an lakták. A 20. században – az 1960-as évek hullámvölgyétől eltekintve – népessége 1000 és 1100 fő között ingadozott. 1992-ben 1078 lakosából 1053 magyar és 25 cigány volt, a 2002-es adatok szerint 1099 fő a lakossága. A mai falu főbb részei az Alszeg, a Középszeg, a Felszeg és Tilaszó, a Telefalviak utcája, a Bálint utca és a Balázsdomb. A község tagja a Szentkirályok Szövetségének, amely 21 települést számlál. Magyarországi testvértelepülése: Győrzámoly. A faluban a fő foglakozás a növénytermesztés és az állattenyésztés volt és most is az. A nyilvántartások szerint 15 működő cég van bejegyezve, amelyek nagy része asztalosműhelyt működtet és a férfilakosság 40%-ának ad munkát, de a környező falvakból is szép számmal járnak a faluba dolgozni. A lakosság egy része Székelyudvarhelyre jár be dolgozni.A templom, a falu és az iskola ugyanannak a védőszentnek, Szent István királynak a nevét viseli. Ez azt jelzi, hogy a település és egyháza egy időben alakult. A plébánia történetét 1875-ben állította össze a fennmaradt feljegyzések és a hagyományok alapján Balogh Ferenc lelkész. A falu iskolájának 1450-es létezésére vonatkozó dokumentum valószínűsíti, hogy ugyanekkor már a templom is létezett. A középkori eredetet valószínűsíti a templom kelet–nyugati tájolása. A falu népe a 17. század elején rövid időre protestáns hitre tér, de 1630 körül a falu már ismét katolikus. Az oroszhegyi plébánia 1748-ban Szentkirálytól különválva önállósult, Fancsal viszont a mai napig Szentkirály filiája maradt. Egy 1848-as hiteles és hivatalos feljegyzés szerint Szentkirálynak 785 lakosa, Fancsalnak pedig 163 híve volt. 1882-ben Szentkirályon 900, Fancsalban 195 volt a hívek száma. A statisztikák az évek multával további szaporulatot mutatnak. 1989-ben, Szentkirályon 1095, Fancsalban 145, és a már ugyancsak oda tartozó Üknyéd tanyán 45 a hívek száma, ami összesen 1285 római katolikus hívőt jelent. A részlegesen elpusztult régi templomot 1796-ban lebontották. Mai római katolikus temploma 1796 és 1799 között épült a régebbi fatemplom helyére, az építési dátum a késő barokk és klasszicista stíluselemeket hordozó épület kőtemplom tornyának nyugati falán olvasható. A templomot Szent István tiszteletére szentelték fel. A búcsújárás minden évben augusztus 20-án van. A sekrestyében, a keleti falban esetleg másodlagosan elhelyezett késő gótikus és reneszánsz elemekkel díszített szentségtartófülke található. Alsó keretére rézsűs állású címerpajzs támaszkodik, rajta domborúan faragott kettős kereszt, a templom védőszentjének, Szent István királynak attribútuma. Ez a kőfaragvány a XV.-XVI: század fordulója táján készülhetett. A templomban egy gótikus 15. századi kő keresztelőmedencét is őriznek. Formája kehely alakú, nyolcszögű felső résszel és ennek megfelelő szárral, mely sarokprizmák közvetítésével támaszkodik a négyszögű talpra. Egyik lapján festett felszentelési kereszt nyoma látszik. A gyulafehérvári püspöki levéltárban a közelmúltban talált dokumentum tanúsága szerint Szentkirály iskolájának az alapítási éve 1450. A falu egykori helyén működő iskola magyar tannyelvű volt 2 tanerővel. A tanulók 7 osztályt végeztek és két tanteremben tanultak. A tanulók száma 1450-ben 76 volt. A mai 6 tantermes iskolában az 1969/1970-től kezdődött el a tanítás. Azóta az iskola névadója a falu védőszentje Szent István király. 2005 januártól a Szentkirályon található irányító iskolához tartoznak a közeli falvak: Szenttamás, Fancsal, Ülke, Tibód iskolái és óvodái. Az intézményekben együttesen jelenleg 283 tanuló és 25 pedagógus dolgozik. Az iskola testvérkapcsolatot tart fenn Kárász, Vékény, Győrzámoly és Csíkszentkirály iskoláival. Alapítványuk a Szent István Iskola Alapítvány. |
