Nyikómente
|
 Községközpont a Fehér-Nyikó mentén, 4500 lakossal. Első írásos említése 1566-ból való, 1763-ig Szentlélek faluhoz tartozott.
Megközelíthető a DN 13A nemzeti úton (Székelyudvarhely 9, Korond 15 km). A település elsõ írásos említése 1566-ból való, ma kilenc falu községközpontja. Római katolikus temploma a XIX. századból való.
Legfõbb nevezetessége, hogy itt született a legnagyobb székely író, Tamási Áron. Emlékháznak nyilvánított szülõháza a fõúttól távolabb, egy belsõ utcában található, de végrendelete alapján a templom melletti két cserefa alá temették, itt van kopjafás síremléke és kõbe faragott emlékoszlopa, a fõút mentén. Tamási temetése 1966-ban volt, a mai síremléket Szervátiusz Jenő és fia készítette el 1972-ben. Szintén a községben található Tamási egykori szülőháza is, ahol berendezett emlékszoba várja a látogatókat.
A község valamikor halgazdaságáról és gyümölcstermesztéséről volt híres. Farkaslaka 1996-ban bekapcsolódott a nemzetközi faluturizmus-hálózatba, a helységben található panzió, benzinkút és idegenforgalmi tájékoztató központ is.
|
|
 A Felső-Nyikómente egyik legrégibb települése, Székelyudvarhelytől 10 km-re északnyugatra fekszik. 1333-ban Sancto Spiritu néven említik először. Területe ősidők óta lakott. A Baknya-tetőn későbronz-koravaskori település maradványai kerültek elő. A 17. században a tatárok kétszer is elpusztították. 1910-ben 594, 1992-ben 634 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Udvarhelyi járásához tartozott.
A falu mellett áll alacsony kőfallal körülvett temploma, a toronyalj kőkeretes ajtaja 13. századi, többi része 15. századi később barokk stílusban felújították. 1837-ben restaurálták. A templom mellett néprajzi múzeum is található, melyet Balázsi Dénes helytörténész hozott létre 1977-ben. A község határában tizennégy különböző forrás fakad.
Székelyszentlélek honlapja
|
|
 A falu közigazgatásilag Farkaslakához (2 km) tartozik.
A gyorsvizû Nyikó pataka hajdanán több vízimalmot hajtott meg, itt õrölték a környékbeliek a mindennapi kenyérnekvalót.
"Fehérnyikó három malma
Falunk nevét arról kapta"
A fenti idézetet a Római Katolikus Plébánia elõtt álló székelykapu felirata is tartalmazza.
A falu lakói dolgoskezû székelyek, megélhetésüket elsõsorban földmûvelésbõl, állattenyésztésbõl biztosítják. Emellett mind a mai napig ûzik a régi népi mesterségeket, mint a kádározást, teknõvájást, gereblyekészítést, vesszõfonást, mézeskalács készítést, szövés-fonást.
A fafaragás tudománya is apáról-fiúra száll, az itt készült székelykapuk messzire elvitték a malomfalvi mesterek hírét. Alig akad porta a faluban, amelyik elõtt nem áll szépmívû székelykapu, melyek vésett feliratai biztosítják a belépõt a háziak szíves vendégszeretetérõl.
|
|
 A falu a Nyikó és a Szalon-patak összefolyásánál fekszik a 134A megyei út mentén 49o-525 m tengerszint feletti magasságban. Határában több patak ömlik a Nyikóba: Gada-pataka, Szalon-pataka, Köves-patak. Dél-nyugatra tőle emelkedik a Rez-tető 932 m magasságban. A Köves-patak mentén kisebb iszapvulkánok buzognak jelezvén a metángázas vonulat közelségét. A Szalon-patakáról azt tartja a hagyomány, hogy a Firtos csúcs alatti hajdani vár szalonjából ered. A Fehérló mondája szerint a Nyikó menti lovag itt a Szalon-pataka mentén jött fel háztűznézőbe a várbeli tündérhez és ott is lelte halálát. A lova pedig még ma is „látszik" a Firtos déli oldalában. Az 1333-as pápai dézsmajegyzék olyan önálló egyházmegyének említi, amelynek két lelkésze is van. A falut védőszentjéről Villa S. Michaelis-nak nevezték el (Orbán Balázs). A Székelyszentmihály nevet a 18.században kapta, hogy megkülönböztethető legyen az azonos hangzású falvaktól
Az unitárius templom a falu nyugati szegletében emelkedik. 1841-1851 között egy korábbi templom helyén épült, klasszicista stílusban. Az építkezésnél felhasználták a régi középkori templom anyagát. A templom torony alatti bejáratát két oldalt feliratos római oltárkő szegélyezi, mindkettő a IV. hispániai légió kötelékében az énlaki katonai táborban állomásozó tiszt fogadalmi oltára. |
|
 A Középső – Nyikómente központi települése, Kobátfalva, a Nyikó és a Konyhapatak összefolyásánál települt 470-480 m magasságban. A falu mintegy 1,5 km hosszan útfaluként nyújtózkodik a völgyben, a 136 B megyei út mentén. Központjától északra Tarcsafalvába és Csehétfalvába ütközünk, a megyei úton továbbhaladva a Nyikó völgyébe két kis falu követi egymást: Nagykadács és Kiskadács.A 38 hektáros belterületű települést átszeli a Nyikó vízfolyása, ami a XIX. századig megosztotta a falut Demeterfalvára és Kobátfalvára. A XV-XVI. századi feljegyzésekben már szereplő falu az ősibb Demeterfalvával 1874—ben egyesült és kapta a Kobátdemeterfalva, majd 1907 – től Kobátfalva nevet (maga a név a Kobád személynévtől ered). Az 1970-80-as évig aktív iszapvulkánok valamint a falu unitárius temploma szolgáltat különleges látnivalókat.
A település a középkorban nem rendelkezett önálló templommal, Székelyszentmihály filiájaként (leányegyházközségeként) működött. A jelenlegi unitárius templom 1843-ben épült, ami 1959-ben lett Kobátfalva sajátja. A századfordulón kapott új tornyot és harangot. |
|
 Siménfalva az Alsó-Nyikó mente legnagyobb települése, 14 falut foglal magába, közigazgatási központ. A Fehér-Nyikó és az Alba-patak összefolyásánál terül el 43o-44o tengerszint feletti magasságban. Rugonfalvától 5 km, Székelykeresztúrtól 7 km, Székelyudvarhelytől 21 km távolságra fekszik a 135A jelzésű megyei út mentén. Szomszédai(északról kelet felé): Kiskadács, Nagykadács, Nagygalambfalva, Rugonfalva, Székelyszentmiklós és Nagymedesér. Belterülete 99 ha. Déli határában a Rez(932 m) oldalában kiterjedt bükkerdők húzódnak. A Rez közelében emelkedik a Várhegy(88o m), a falusiak kedvenc kirándulóhelye, Orbán Balázs Kadicsa vára néven emlegeti. A Siménfalvi határban talált régészeti leletek bizonyítják, hogy a település már a késő neolitikumban lakott volt. Az 1333-as pápai tizedjegyzékben Sante Simion néven emlegetik. Ekkor már plébániatemploma volt. Védőszentje Szent Simon. A falu innen kapta a nevét. Unitárius temploma a falu nyugati szélén a Templom utcában, a Borba dombjának alsó teraszán áll. 1992-től műemléképületként szerepel. 18o8-1811 között épült a régi templom helyébe. Csak a "régi öreg torony" maradt meg alsó kétharmadával, melyet 1818-ban magasítanak, illetve néhány gótikus elem (nyugati kapu). A déli bejáratú reneszánsz kőkeret 1586-ból való. Két harangja is vol t. A nagyobbik 1576-ból, a kisebbik Székely Mózes adománya 1585-ből. Az utóbbit beöntötték ágyúnak az 1848-as forradalomban. A mostani harangokat 1922-ben Nagyszebenben öntötték.A református templom 1792-ben épült a Székely Mózes féle kúria udvarán. A templomot a hívek és a Kiss család építette felhasználva a Székely Mózes által lakott kastély épületanyagát. 1975-től a rugonfalvi anyaegyházhoz tartozik.
A Székely Mózes féle udvarház
Az udvarházat Székely Mózes, sófalvi fejedelmi sókamarás, később erdélyi fejedelem építtette 1583 előtt a község közepén, a Nyikótól 2oo m-re keletre. Báthori Zsigmond fejedelem hadi érdemeiért 6 siménfalvi jobbágytelket adományozott Székely Mózesnek és általa apjának, János diáknak, illetve testvéreinek. Halála után fia Székely Mózes örökölte a birtokot. Tőle hűtlenség vádjával I.Rákóczi György kobozta el és adta benkovitzi Glinkovszki Jánosnak, a fejedelmi testőrgyalogság német főkapitányának 4ooo Ft-ért zálogba. 1636-ban a fejedelem a birtokot tanácsosának, Szalánczy Istvánnak adományozta. Orbán Balázs szerint az épület leányágon a Kiss családra szállt. 196o-ban Kiss Zsigmond tanár a régi kúria alapjára új házat épített. |
|
|
|
|
|
