| Nyárádszereda |
 Nyárádszereda Marosvásárhelytől 19 km-re keletre a Kis- és Nagynyárád összefolyásánál fekszik, a Nyárádmente központja, egykori mezőváros, 1861-ig Marosszék székhelye, régi vásáros helye, szerepét később Marosvásárhely vette át. Demeterfalva és Siketfalva 1936-tól, Nyárádandrásfalva 1941-től, Nyárádszentanna 1968-tól csatlakozott hozzá. Még hét társtelepülése van: Kisszentlőrinc, Székelybő, Székelymoson, Székelysárd, Székelytompa, Demeterfalva és Vece. 2003 óta újra város.Nyárádszereda a nevét a Nyárád folyóról, illetve a településen szerdánként tartott vásárról kapta a nevét. Az első írásos említés a helységrõl “Oppidum Zereda” néven 1493-ból való. Mezővárosi rangja volt. Itt választották fejedelemmé Bocskai Istvánt 1605. február 21-én. 1745-ig itt tartották Marosszék közgyűléseit és törvényszéki üléseit. 1606-ban már vásárjoga volt, melyet 1790-ben II. Lipót bővített ki, ekkortól már három országos vásárt tartottak. A 19. században fejlődése megállt, 1876-ban községgé sorolták vissza. 1910-ben 1524 lakosából 8 román és 5 német kivételével mind magyarok. A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye Nyárádszeredai járásának székhelye volt. 1993-tól főiskolai kertészképzés mûködik a kisvárosban. A 2002-es népszámlálás során a lakosságának 93%-a magyarnak, 4%-a cigánynak és 3%-a románnak vallotta magát. Református temploma a régi gótikus templom köveiből 1838-ban épült, tornya 1898-ból való. A római katolikusok 1960-ban egy lakóházból alakították ki a misézési helyet, a mai templomot. Azelőtt egy kápolna szolgált istentisztelet helyéül, amely 1928-ban épült. A régi kápolna 1984-től az unitáriusok tulajdonába ment át. 2004-től a főtéren új unitárius templom épült. |
