| Nyárádköszvényes |
 Nyárádköszvényes közigazgatásilag Nyárádremetéhez tartozik.A falu a Nyárád jobb partján Marosvásárhelytől 28 km-re északkeletre, Deményházától 5 km-re északra, a Bekecs hegy (1080 m) lábánál, a Mező-havas (1777 m) közelében fekszik. 1484-ben Keezwenes néven említík. A falu északi részén 13 halom látszik, ahol a hagyomány szerint a tatárok által legyilkoltak nyugszanak. 1719-ben a falut pestis pusztította. 1842-ben vásárjogot szerzett, három országos vásárt tarthatott, hetivásárai kedden voltak. 1910-ben 1045, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye Nyárádszeredai járásához tartozott. 1992-ben 795 lakosából 766 magyar, 23 cigány és 5 román volt. Régi lebontott temploma 1484-ben épült. Az 1484. évi oklevél plébánosról ír. 1522-ből származó faragott kő felírása is a templomról tanúskodik. Tűzvész után ezt a régi templomot lebontották, 1822 és 1826 között újat építettek. A régiből megmaradt a keresztelőmedence, és egy kehely 1633-ból: Memorare novissima tua. A. D. 1633. Az új templom építését kőbe vésett felirat örökíti meg: Fundum via cambiali cedente Dno Ludovico Pálfi de Péterlaka 1822. Aedes et turris aedificata est anno 1823. A reformációkor több évig pap nélkül maradtak, amikor református prédikátorok próbálkoztak tért hódítani, de a nők elűzték őket. 1629-től két boszniai ferences (Salinai István és Lapara István) gondozza őket Domokos Kázmér tolmácsolásával. 1664-ben Nagy Mihály egyházmegyés pap a plébános és főesperes. 1860-tól katolikus iskolája is volt, amelyet 1948-ban államosítanak. |
