|
|
Marosszentgyörgy a Maros bal partján, Marosvásárhelytől északkeletre, annak közvetlen szomszédságában fekszik. A község a Marosvásárhely Metropolisz Övezethez tartozik. A falu környéke már az őskorban lakott volt. Először 1332-ben említik Sancto Georgio alakban. Római katolikus temploma a 13. század második felében épült. A 16. században lakossága református hitre tért. 1661-ben a falut Ali pasa serege dúlta fel. 1675-ben az itteni kastély kertjében végeztette ki I. Apafi Mihály fejedelem Tóth Mihályt, mivel a kért 100 katona kiállítását megtagadta. 1700 körül Petki Dávid visszafoglalta a templomot a reformátusoktól, majd helyükre cigányokat telepítettek. 1910-ben 1952 lakosa volt, melyből 891 magyar és 812 román. A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye Marosi felső járásához tartozott. 1992-ben 7120 lakosa volt, melyből 4394 magyar, 2295 román, 426 cigány. 2002 -ben 7899 lakosa volt, melyből 4596 magyar, 2712 román, 444 cigány Római katolikus temploma 13. századi román eredetű, 1731-ben a beomlott tetejű templomot megújították, kazettás mennyezete 1750-ből való, tornya 1823-ban készült. A faluban református (1938), ortodox (19. század), görög katolikus és unitárius (1997) templom is áll. A Petki-kastély az országút mellett kis magaslaton áll, későreneszánsz stílusú, emeletét 1870-ben építették. Mivel a közelmúltban gazdasági épületként használták, állapota nagyon leromlott. Határában sós-jódos ásványvíz tör fel, amelyre kis fürdőtelep épült.
|
|