| Marosvásárhely |
 Marosvásárhely a székelység művelődési, ipari, kereskedelmi, közlekedési, oktatási és szellemi központja. Az egykori Marosszék, Maros-Torda vármegye, majd a Magyar Autonóm Tartomány, ma pedig Maros megye székhelye. Lakosságát tekintve Románia tizenhatodik, Erdély hatodik legnagyobb városa. A magyarok számát tekintve az első helyen áll Romániában, megelőzve Kolozsvárt.Ezen a vidéken már az őskorban is volt emberi település, ami a Maros közelségének, illetve a dombokon kiterjedő hatalmas cserfa- és bükkerdőknek köszönhető. Az első település, amelyet ténylegesen a mai Marosvásárhely elődjének tekinthetünk, a 11. században alakult ki. Az 1323-ból származó első írásos említése Novum Forum Siculorumnak nevezi a várost. A 15. század első felében Marosvásárhely még mezőváros volt és Marosszéknek volt alárendelve. Viszont idővel mind önállóbb lett, és egyre több kiváltságot kapott az uralkodóktól. Az első birói kiváltságot Mátyás király ajándékozta a városnak 1470-ben, majd ezt 1482-ben egy vásáros kiváltság is követte. Báthory István fejedelemtől Izabella királynéig még számos kiváltságot kapott, míg végül megkapta a szabad mezővárosi rangot. 1601-ben a 15 éves háború nyomán a császári zsoldosok Basta György vezetésével felégették várost. A város felégetése után megnőtt az igény egy falakkal körülvett vár építésére, ezért ennek az építésének neki is kezdtek, ekkor kapta meg Marosvásárhely a szabad királyi város rangot. A városi élet csak a 18. század során kezdett kibontakozni, de igazi lendületet a 19. század végén, illetve a 20. század elején Bernády György polgármesteri mandátuma alatt vett.  1332-ben Novum Forum Siculorum (= Székelyújvásárhely), 1349-ben Sekulvasarhel néven említik. A Sekulvasarhel, avagy Székelyvásárhely nevet ha a magyar megnevezésből kiindulva vizsgáljuk és nem a latinból, akkor a név "Székely" részének az eredete kétséges. Először is székely népet vagy Székely családot jelenthet. Sok etnográfus a második lehetőséget elveti és helyette azt állítják, hogy a "Székely" szó a település közelében lévő Székelyfalváról (a települést először 1467-ben említették, majd a 17. század folyamán eltűnt) ered. Ezt a Torja és Torjavásárhely (később Kézdivásárhely) esete is alátámaszthatja.1616-ban Bethlen Gábor városi rangra emelte Marosvásárhely néven. A legmagasabb nyilvántartott népesség 164 445 lakos volt (1992),aminek 51,4%-át magyarok tették ki. Az 1992-es népszámlálás után népesség száma csökken (1992–2002 között több mint 14 404 fővel) és a 2002 népszámlálási adatok szerint a magyarság kisebbségbe került. Marosvásárhely fő látványosságai közé tartozik a belváros Rózsák-tere a számtalan barokk, szecessziós épületekkel, mint a Keresztelő Szent János Plébánia, Barátok templomának híres tornya, a Közigazgatási Palota vagy a Kultúrpalota. A 17. századi hangulat megteremtője 4 bástyás vár, amely délnyugati részén kiemelkedik a Vártemplom tornya. A megyei jogú város számtalan egyéb látnivalója között nemzetközi viszonylatban is különleges műemlékek, templomok, barokk, klasszicista, neoreneszánsz, eklektikus és szecessziós stílusú középületek és lakóházak, múzeumok és galériák, valamint a köztéri szobrok és emlékművek sokasága található. Noha Marosvásárhely, a „székelyek legnagyobb városa”, az egyetlen olyan székelyföldi település volt, mely szabad királyi város címmel büszkélkedhetett, sokáig mezővárosi jellegű maradt és csak a 20. század elején indult látványosan fejlődésnek. A város akkori polgármesterének, Bernády Györgynek köszönhetően alakult ki a város központját ma is meghatározó szecessziós városkép. Az ő irányításával újratérképezték, felparcellázták a várost, rendezték a vár környékét, közparkokat hoztak létre, csatornáztak, aszfaltozták az utcákat. A város meglévő és leendő utcáit virágokkal, fákkal ültették be, ettől az időtől emlegetik „virágok városa”-ként Marosvásárhelyt. Fő látványosságnak számít a belváros, de a belvároson kívül a Somos-tetőn található állatkert, Weekend telep és a minden évben megrendezett Félsziget Fesztivál is igen népszerű a turisták körében.  Marosvásárhely belvárosának az északi részén fekszik a vár. A vár helyén Báthory István, erdélyi vajda várkastélyának romjai állottak. A megerősített építményt 1492-ben építették a város melletti dombra. Ez azonban nem volt elégséges egy esetleges külső támadás esetén, hogy megvédje a várost. Így az 1601-ben a betörő török-tatár seregek zavartalanul garázdálkodhattak, földig rombolva a vár belső épületeit. Befejezése után, feltehetőleg 1658, a vár belső udvarában több lakóházat építettek, ezeket 1775-ben bontották le, amikor a Habsburg vezetés emberei katonai építményeket (lőszerraktárak, laktanya stb.) emeltek ott. Ezeket az építményeket csak 1962-ben bontották le, amikor a helyi vezetőség egy pihenő-szórakoztató parkot akart létesíteni a vár udvarán.Marosvásárhely jelenlegi nagyobb ipari létesítményei szinte mind a szocializmus idején jöttek létre. Ezek nagy rész 1989 után privatizálásra kerültek. A város ipari fejlödését meghatározó mind a mai napig müködő ipari egységei közé tartozik az 1949-ben alapított Electromureş (magyarosan Elektromaros), amely a városnak és környékének még 1989-ben is szinte 10 000, egész pontosan 8 900 munkahelyet biztosított. Marosvásárhely Romániában híres egészségügyi színvonaláról, amely többek között az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemnek és a gyógyszergyártó Armedica-nak volt köszönhető. 1998-ban Gedeon Richter Romania SRL kivásárolta a román államtól a cég 50,98%-os többségi részesedését. 2003-ban a Gedeon Richter Romania SRL beolvadt a nyilvánosan működő SC Armedica SA. részvénytársaságba, megtörtént a társaság zártkörűvé alakítása és a neve Gedeon Richter Romania SA-ra változott. A többszöri tőkeemelések során a Richter tulajdonrészesedése 98,96%-ra emelkedett. A gyógyszergyár 2006-ban 39 termékével volt jelen a román piacon, legfontosabb termékcsoportjai: a szív- és érrendszeri, valamint a központi idegrendszerre ható készítmények, antibiotikumok tabletta, kenőcs, illetve oldat formájában. A helyi ipar legnagyobb létseítménye az Azomureş (magyarosan Azomaros) vegyipari kombinát.  A város közlekedése szempontjából nagyon fontos az 1961-ben Marosvásárhelyhez közel, az E60-as út melletti nemzetközi repülőtér. A repülőtér összeköttetést biztosít számos európai nagyváros között. Közvetlen közelében található a 2006-ban Európai Unió SAPARD alapjából felépített ipari park. Az ipari parkban számos multinacionális cég végzi tevékenységét több ezer munkahelyet biztosítva a környező települések lakosságának.A századforduló környékén, 1903-ban négy gyógyszertár, 2 kórház 109 ággyal, 14 orvossal, 2 halottkémmel működött. 1927-1928 között a magyar történelmi egyházak (római katolikus, református, unitárius) egy szanatóriumot építettek, amely az államosítás után szülészeti és nőgyógyászati klinikaként folytatta tevékenységét. 1951-ben összevonták az egészségügyi intézményeket. Ekkor jött létre az Egyesített Klinika, egy vezetés alá vonva a kórházakat, orvosi rendelőket. 1952 után több egészségügyi létesítmény is épült, mint például a szemészet, gyermekpolikilinika vagy az 1. számű poliklinika. 1991-ben alakult Marosvásárhelyen a SMURD, a Sürgősségi Betegellátó Szolgálat, amelyet a palesztin Raed Arafat alapított. Mára már szerte az országban működik.  Marosvásárhelyen nagy hagyománya van a kultúrának. Nincs önálló magyar színház, mint Kolozsváron, de minden színháztermében folyik magyar színjátszás. Sok magyar színtársulat működik, közülük a nevezetesebb a Tompa Miklós Társulat, a HaHoTa és a Gruppen-Hecc. A Színművészeti Egyetem tanulói is előadják a színdarabjaikat, a főiskola saját színtermében. A városban több helyi együttes is működik: a Defender, Autostop MS és Kővirág.2005-től fogva itt rendezik meg a Sziget Fesztivál romániai rendezvényét, a Félsziget Fesztivált. A rendezvény kiváló helyszín az erdélyi magyarok és a magyarországi magyarok találkozására. Marosvásárhely közvetlen közelében halad az E60-as európai út (Bukarest–Kolozsvár–Bécs). A megfelelő elkerülő utak hiányában ez a város egyik legnagyobb szennyezőforrása. A DN15 országos jelentőségű út Marosvásárhelyt köti össze Bákóval, Szászrégennel, Maroshévizen, Borszéken és Karácsonkőn keresztül. A vasúti közlekedés terén a városnak összeköttetése van Románia nagyobb városaival. Marosvásárhely a Déda–Marosludas–Székelyföldvár vasútvonal mentén fekszik. Marosvásárhelyen volt a végállomása a Nyárád-völgyében Szovátáig közlekedő keskeny-nyomtávú vasútnak, melyet az 1990-es évek közepén számoltak fel. |
