Kisküküllő-mente
 A Sóvidék nyugatról első faluja, Szovátától 4 km-re délnyugatra fekszik a Kis-Küküllő felső folyása mellett keskeny völgyben terül el. Köröskörül dombok és hegyek sorakoznak. Keleten Szováta fölött, a Mező-havas 1777 méteres magas csúcsa. Északon a Bekecs látszik 1080, míg délen Siklód hegye 1024 méterével. A terület gazdagon borítja erdő és legelő.
1332-ben Varad néven említik először. Területét már a rómaiak is ismerték. Itt volt a római időkben a castrum salivum, vagyis a sóőrzés központi hivatala. A templomtól keletre már házakkal beépített helyen egykori római castrum csekély nyomai látszottak. A falu végében levő Csombod-hegy tetején találhatók várának csekély maradványai. A környező ősvárak legynagobbika, a székely várrendszer egyik láncszeme volt, a tatárjáráskor pusztult el. A Klastrom-bérce magaslatán a helyiek egykori ferences kolostort emlegetnek. 1910-ben 1946 magyar lakosa volt.
A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye Nyárádszeredai járásához tartozott. 1992-ben 1610 lakosából 1391 magyar, 202 cigány, 16 román és 1 német.
1968-2004 között a közeli Szovátához tartozott. 2004. április 7. óta önálló közigazgatási egység.
Református temploma 14. századi eredetű, 1767-ben átépítették, majd 1864-ben renoválták és bővítették. Határa sósforrásokban rendkívül gazdag.
|
 Erdőszentgyörgy a Kis-Küküllő középső szakaszának legnagyobb települése, egykori járási székhely. Marosvásárhelytől 37 km-re délkeletre a Kis-Küküllő jobb és bal partján a Küsmöd-patakának torkolatánál, az Erdőszengyörgyi-medencében fekszik, Szovátától 26 km-re.
Névmagyarázata szerint egy erdőkkel körülvett dombtetőn Szent György tiszteletére szentelt kápolnáról nevezték el.
Erdőszentgyörgyöt 1333-ban Sancte Georgio néven említik először, a pápai tizedjegyzékben, de az erdőszentgyörgyi székelyek települése minden valószínűség szerint sokkal régebbi. A szabad székelyek mellé a 16. században jobbágyokat és zselléreket is telepítettek. A hagyomány szerint a Rhédey-kastély helyén apátsági templom és kolostor állt sarokbástyákkal megerősítve, majd 1569-ben a Kornissok építtettek kastélyt a romokra. Templomában tartották 1618-ban az unitárius zsinatot. A település 1620-tól a Rhédeyek birtoka. 1910-ben 2571 lakosából 2179 magyar, 351 román, 20 német volt. A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye Nyárádszeredai járásához tartozott. 1992-ben 4794 lakosából, 3322 magyar, 1163 román, 199 cigány, 4 német.
Nevezetessége a 18. század végi volt Rhédey-kastély, amely egy 16. századi kastély helyén épült 1759-ben, 1808-ban újjáépítették.
Református temploma gótikus, a 13. – 14. század fordulóján épült. Itt tartották 1618-ban az unitárius zsinatot, 1640-től a reformátusoké. A torony a reformáció idején épült, 1760-ban a templomot átépítve helyreállították. Kegyura a Rhédey és a Wesselényi család volt. A templom alatti sírboltot 1614-ben fejedelmi rendeletre elfalazták. Itt van a Rhédey-család kriptája is. A falu feletti északi dombtetőn ma már csak romokban áll a Rhédey-mauzóleum, ahonnan ide hozták az 1841-ben meghalt szépséges Rhédey Klaudia grófnőnek, Sándor württembergi herceg hitvesének az angol királyi család ősének földi maradványait. A templomot 1935-ben unokájának, Mária királynőnek az adományából restaurálták, ő állíttatta a fekete márvány emléktáblát is.
Ortodox temploma 1838-ban a régi fatemplom helyett épült. Zsinagógája is van.
A Zeyk család udvarháza 16. századi.
Az északi rész feletti Várhegyen állítólag egykor vár állott, de annak semmilyen nyoma nem látható. |
|
 A falu sajnos nem létezik már, mert köszönve az letünt korok képviselőinek a Küsmőd-patakon duzzasztógátat létesítettek. A bözödújfalusi víztározót legkönnyebben Marosvásárhely vagy Szováta felől lehet megközelíteni. A DN 13A jelű országútról Erdőszentgyörgynél kell letérni a DJ 136A megyei útra. Szigorúan árvízvédelmi szempontból (!) a duzzasztógát megépítése indokolt volt (?), mert erős esőzések után itt fel lehet fogni a Küsmőd és mellékpatakainak vizét, majd pár nap elteltével, a Kis-Küküllő vízszintcsökkenése után, a zsilipeket fokozatosan lehet felemelni. A felduzzasztás előtt nem tisztították meg a terepet, emiatt ma veszélyes a tavon a gumicsónakázás, de a fürdés is. Felelőtlenség következtében már jónéhányan vesztették itt életüket.Tehát, árvízvédelmi szempontból indokolt volt a gát megépítése, de meg lehetett volna oldani a falu elköltöztetését - házastól, templomostól - magasabb szintre. Így megmentettek volna egy egyedülálló közösséget. Akkoriban a Ceausescu-diktatúra idején azonban nem adtak ilyen "apró" részletekre...  A falu lakóinak nagyrészét városra vagy a környező falvakba telepítették erőszakkal, a tó partján az egykori falu emlékére emelt emlékoszlop néz farkasszemet a még szilárd templomtoronnyal. A víz közepéből kimeredő templomtorony számos látogatót vonz a tó környékére. Száraz időben akár gyalog is megközelíthető a templom és környéke. Félelmetes látványt nyújt a környék, arra gondolva, hogy valamikor itt emberek éltek és dolgoztak és a víz lett életük gyümölcsének temetője.
A tetőről a cserepeket lefújta a szél, vagy az a néhány család hasznosította újra, akik még a környéken élnek. Egy kísértetfalu mely mára már csak a fényképeken és az öregek emlékeiben él, akik csendes estéken sírva emlékeznek szeretett falujukra... |
|
 Mint a neve is mutatja, három kis falucskából tevõdik össze: Csókfalva, Székelyszentistván és Atosfalva.
Atosfalva a hagyományok szerint úgy alakult, hogy egy pestisjárvány alkalmával 6 család elmenekült Szentistvánról és ott települt le. Így lett belõle Hatosfalva, majd késõbb a H kihagyásával Atosfalva.
Atosfalvától alig 1000 lépésnyire van Székelyszentistván, mely teljesen egybeépült Csókfalvával, csak a határpatak választja el egymástól õket.
|
|
 A település a Kis-Küküllõ bal partján, annak alacsony, de árvízmentes teraszán helyezkedik el.
Lakosainak száma 1525 fõ, melybõl 1471 magyar.
A falu történelme a Dózsa (Dósa) családhoz kapcsolódik. Az utóbbi évszázadokban, a makkfalvi elõnevet viselõ Dózsák számos közméltósági funkciót töltöttek be, de az 1836-ban létesített Wesselényi kollégium támogatói is fõleg a Dózsák közül kerültek ki.
A múlt században épült református templom mellett érdemes meglátogatni Dózsa Dániel marosszéki alkirálybíró és országgyûlési képviselõ udvarházát, ahol egy néprajzi gyûjteményt lehet megtekinteni.
A település nevét adó Maka vára ma már csak legendaként létezik, Orbán Balázs szerint utolsó köveit éppen a Wesselényi kollégium építésekor hordták szét.
|
 A hagyomány szerint első lakosai a Gyula vezér által ásatott kút körül telepedtek le, innen a falu neve. Román neve a magyar név alapján alakult ki (román fântâna = kút).
A település 1332-ben Gulacucha néven említik először. A hagyomány szerint a Bikás- és a Szék-patak összefolyásánál emelkedő Várhegyen állt egykor Gyula vezér vára. Határában őskori leletek, a Szászok erdeje nevű helyen római tégladarabok kerültek elő. 1910-ben 1154 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye Marosi felső járásához tartozott. 1992-ben 2518 lakosából, 2451 magyar, 52 román, 10 cigány, 5 német volt. 2002-es adatok szerint 5067 lakója van. Községközpont: Bordos, Csöb, Havadtő, Kelementelke és Rava tartozik hozzá.
14. századi eredetű református templomában nyugszik Lázár György Barcsai Ákos fejedelem volt helytartója, akit kivégeztek és vele együtt a nagyhírű Lázár család több magasrangú tagja, valamint Szövérdi Gáspár János Bethlen Gábor fejedelem udvarmestere. Mennyezetét 1625-ben Egerházi János Festette. A kápolnát 1950-ben lebontották. |
|
|
|
|
|
