|
 Torja Kézdivásárhelytől 8 km-re északnyugatra a Torja-patak völgyében 16 km hosszan elnyúlva fekszik, az 1899-ben egyesített Altorja és Feltorjából, valamint az 1917-ben hozzácsatolt Karatnavolálból áll. Ide tartozik Bálványosfüred, Ikafalva és 1968-óta Futásfalva is. 1307-ben Thoria néven említik először. A Torja-patak völgyében emelkedő domb tetején találhatók Torja egykori terjedelmes várának csekély maradványai. Eredete, sorsa ismeretlen. Altorján áll az Apor család 17. századi klasszicista kastélya, kissé távolabb az Aporok temetőkápolnája. Feltorján áll a gótikus, megújított erődített templom. 1910-ben 2584 lakosából 2581 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Kézdi járásához tartozott. 1992-ben 3675 lakosából 3657 magyar és 18 román volt.
Torjai Büdösbarlang
 A Büdös-hegy vulkanikus tömegében több bemélyített barlangot találunk, amelyeket többnyire emberkéz alkotott, és amelyek régen kénbányákként működtek. Még az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc idején is innen bányászták a puskapor gyártásához szükséges termésként. Ezek közül a legnagyobb a 14 m hosszú Torjai Büdös-barlang, amely a Büdös-hegy déli oldalán 1052 m magasságban található. A gázfeltörés intenzítása és vegyi összetétele szerint bármelyik Európa-hírü gázömléssel felveheti a versenyt. Naponta mintegy 6000 m³ gáz illan el a környék levegőjébe. Legelőször, 1884-ben, Ilosvay Lajos végezte el a barlang levegőjének a vegyelemzését. Azóta sem fedezett fel senki semmi újat, az enyhe radioaktív sugárzáson kívül, amelynek értéke 980 pCi/l , és ami az egész Kelemen-Hargita vulkáni vonulat összes mofetta gázai között a legnagyobb értéket mutatja.
Ilosvay szerint a Büdös-barlang levegőjének az összetétele a következő : 95,82% széndioxid, 0,38% kénhidrogén, 0,14% oxigén és 2,66% nitrogén.
A negatív (2,8x104 ion/ml) és pozitív (3,3x103 ion/ml) ionok töménysége, a barlang levegőjének nedvességtartalma (95%) és a gáz hozama szerint, a Torjai Büdös-barlang egy kellemesen langyos gázfürdö.
|
