|
|
|
 Csernáton Kézdivásárhelytől 9 km-re délnyugatra a Csernáton-patak két partján fekszik. Határában az Aranyos-hegyen kőkorszaki telep, a Hegyes nevű helyen sáncokkal megerősített vaskori földvár volt. 1332-ben Churuacun néven említik. A falut 1658-ban a török égette fel, 1719-ben pestis pusztított, 1836-ban majd 1853-ban újabb tűzvész volt. 1848. május 30-án itt hirdették meg Háromszék küldöttei a népfelkelést. 1910-ben 1949 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Kézdi járásához tartozott.
Erődített református vártemploma román kori eredetű, késöbb gótikus stílusban átépítették. Kiállta az 1658-as és az 1661-es török ostromot, de 1680 és 1700 között teljesen újjáépítették. 1830-ban átépítették. Tornya 66 m-es magasságával a legmagasabb volt Háromszékben. Az 1836 évi tűzvészben égett le. 1904-ben javították, mai tornya 1836-ból való, ekkor alacsonyították le falait is a mai magasságra. Római katolikus temploma 1844-ben épült Urunk Színeváltozása tiszteletére az 1766-ban egy házban nyitott kápolna helyett. Előtte az építtető Zambler János plébános szobra áll. Ortodox temploma 1872-ben épült az 1793-ban épített fatemplom helyére.
A faluban számos nemesi udvarház található, az 1831-ben épített Damokos-udvarházban van az 1974-ben nyitott Csernátoni Tájmúzeum. 1881-ben Itt szállt meg Jókai Mór, aki a 1882-ben megjelent Damokosok című regényben írta meg az itt gyűjtött élményanyagot. A múzeum kertben van Jókai hársfája, a hársfa alatt jelképesen kőasztal és pad van.
|
|
