|
 Kézdivásárhely becenevén a "vargák városa", a Kárpát-medence legkeletibb magyar többségű városa, az egykori Kézdiszék központja. 1849-ben Kantával egyesült, 1949-ben Kézdioroszfalut csatolták hozzá. Ma Nyújtód és a hozzácsatolt Kézdisárfalva és Kézdiszászfalu is hozzátartozik.
Sepsiszentgyörgytől 32 km-re északkeletre a Feketeügy lapályán a Torja-patak mellett fekszik.
Neve arra utal, hogy már a középkorban vásáros hely volt, A szó előtagja (kézdi) arra emlékeztet, hogy az itteni székelyek Szászkézd vidékéről valók.
Már a rómaiak idején Praetoria Augusta nevű település volt itt. A város keleti teraszain bronzkori, 3. századi telep, valamint 7. századi település nyomai kerültek elö. A római kortól folyamatosan vásáros település volt, melyet az Ojtozi-szoros felöli betörések időnként pusztítottak.
A középkorban újra vásáros hely lett, majd 1427-ben Zsigmond király Torjavására néven királyi várossá tette. 1567-ben már jelentős város Kézdivásárhely néven. Az 1834. évi nagy tűzvészben 558 házból 421 leégett. Az 1848-49-es szabadságharcban a székelyek védelmi központja, itt öntötte ágyúit Gábor Áron, szobra 1971-óta a főtéren áll. 1910-ben 5892 lakosa volt, túlnyomóan magyarok. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Kézdi járásához tartozott. 2002-ben 20 488 lakosából 18 633 magyar, 1601 román, 199 cigány és 19 német volt.
  Református temploma 1783-ban épült a középkori templom helyére. Az 1834. évi nagy tűzvészben leégett, újjáépítése 1838-ra fejeződött be. A városban ortodox és új római katolikus templom is van. A város trapéz alakú főterét – az egykori piacteret – 18. és 19. századi épületek övezik, köztük az egykori városi tanácsháza épülete ma Céhtörténeti Múzeum. Gazdag történeti és néprajzi kiállításai vannak. A mai Városháza épülete 1907-ben Takarékpénztárnak épült.
A székely határőrség tisztiiskolája 1817 és 1823 között épült késő klasszicista stílusban.
A határában van Fortyogófürdő nevű gyógyüdülőhely.
Itt született 1886-ban dr. Bányai János geológus, tanár, 1951-ben Markó Béla politikus, költő, műfordító, az RMDSZ elnöke, 1968-ban Sántha Attila költő, a Székely szótár szerzője.
|
