szekelyfold.info.ro

Kézdivásárhely becenevén a "vargák városa", a Kárpát-medence legkeletibb magyar többségű városa, az egykori Kézdiszék központja. 1849-ben Kantával egyesült, 1949-ben Kézdioroszfalut csatolták hozzá. Ma Nyújtód és a hozzácsatolt Kézdisárfalva és Kézdiszászfalu is hozzátartozik.
Sepsiszentgyörgytől 32 km-re északkeletre a Feketeügy lapályán a Torja-patak mellett fekszik.
Neve arra utal, hogy már a középkorban vásáros hely volt, A szó előtagja (kézdi) arra emlékeztet, hogy az itteni székelyek Szászkézd vidékéről valók.
Már a rómaiak idején Praetoria Augusta nevű település volt itt. A város keleti teraszain bronzkori, 3. századi telep, valamint 7. századi település nyomai kerültek elö. A római kortól folyamatosan vásáros település volt, melyet az Ojtozi-szoros felöli betörések időnként pusztítottak.
A középkorban újra vásáros hely lett, majd 1427-ben Zsigmond király Torjavására néven királyi várossá tette. 1567-ben már jelentős város Kézdivásárhely néven. Az 1834. évi nagy tűzvészben 558 házból 421 leégett. Az 1848-49-es szabadságharcban a székelyek védelmi központja, itt öntötte ágyúit Gábor Áron, szobra 1971-óta a főtéren áll. 1910-ben 5892 lakosa volt, túlnyomóan magyarok. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Kézdi járásához tartozott. 2002-ben 20 488 lakosából 18 633 magyar, 1601 román, 199 cigány és 19 német volt.
Református temploma 1783-ban épült a középkori templom helyére. Az 1834. évi nagy tűzvészben leégett, újjáépítése 1838-ra fejeződött be. A városban ortodox és új római katolikus templom is van. A város trapéz alakú főterét – az egykori piacteret – 18. és 19. századi épületek övezik, köztük az egykori városi tanácsháza épülete ma Céhtörténeti Múzeum. Gazdag történeti és néprajzi kiállításai vannak. A mai Városháza épülete 1907-ben Takarékpénztárnak épült.
A székely határőrség tisztiiskolája 1817 és 1823 között épült késő klasszicista stílusban.
A határában van Fortyogófürdő nevű gyógyüdülőhely.
Itt született 1886-ban dr. Bányai János geológus, tanár, 1951-ben Markó Béla politikus, költő, műfordító, az RMDSZ elnöke, 1968-ban Sántha Attila költő, a Székely szótár szerzője.

• A város hivatalos honlapja
• Fotók, videók
  

Zabola Kézdivásárhelytől 14 km-re délre a Zabola-patak hordalékkúpján fekszik. Székelypetőfalva, Székelytamásfalva és Szörcse tartozik hozzá. Páva község 1964-ben olvadt bele. Neve a magyar zabla főnévből származó Zabla személynévből ered. Ősidők óta lakott hely. A határában nyugatra 2 km-re emelkedő Tatárdombon bronzkori honfoglaláskori temetőt tártak fel. Valószínűleg itt temették el az 1658. évi tatár betörés áldozatait is. 1466-ban székely nemzetgyűlés színhelye volt, 1478-ban a Mikes család vásártartási jogot nyert. 1910-ben 3166 lakosából 2650 magyar,425 román,29 német volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Orbai járásához tartozott. 1992-ben 3555 lakosából 2427 magyar, 934 román, 190 cigány volt.
Református erődtemploma 14. századi, melyet a 16. században átépítettek. A templom az egykori Páva falu területén fekszik, szentélyén a falu címere látható. 1666-ban és 1778-ban tornyát újjá kellett építeni, majd az 1802. évi földrengés után ezt is le kellett bontani, és 1847-ben készült el az új. 16. századi védőfalait 1838-ban alacsonyították le. Az erődtemplom valószínűleg egy korábbi vár felhasználásával épült, melyet egykor vizesárok és lőréses bástya védett. A templom északi falrésze az 1977-es földrengésben leomlott, de helyreállították.
A római katolikus templom 1860-ban épült a Szent Kereszt tiszteletére, a hívek addig a Mikes-kastély melletti kápolnát használták, melyet az 1850-es években bontottak le. Mikes Benedek építtette, felhasználva a Mikes-kastély kertjében levő egykori, kápolna kőanyagát.
A Mikes Kastély valószínűleg a 15. században épült, de 1629-ben már biztosan állott. Itt nevelkedett 10 éves koráig Zágoni Mikes Kelemen, II. Rákóczi Ferenc titkára. A kastélyt 1867-ben gr. Mikes Benedek átalakíttatta. Itt született a Mikes család több neves tagja. 34 ha angol parkja arborétum. A parkban nyugszik gróf Mikes Kelemen honvéd ezredes, aki 1849. január 21-én Nagyszeben ostromakor esett el. 1848-ban július végétől nagy szerepet játszott az úgynevezett „Kossuth”, a későbbi Mátyás-huszárezred megszervezésében és vezetésében. Sírboltját 1944 után többször kifosztották, végül lebontották. 1998-ban avatták fel emlékművét. A 17. századi Basa-kúria a 19. században pusztult el. Ortodox temploma 1835-ben épült.

• Fotók a Mikes kúriáról

Torja Kézdivásárhelytől 8 km-re északnyugatra a Torja-patak völgyében 16 km hosszan elnyúlva fekszik, az 1899-ben egyesített Altorja és Feltorjából, valamint az 1917-ben hozzácsatolt Karatnavolálból áll. Ide tartozik Bálványosfüred, Ikafalva és 1968-óta Futásfalva is. 1307-ben Thoria néven említik először. A Torja-patak völgyében emelkedő domb tetején találhatók Torja egykori terjedelmes várának csekély maradványai. Eredete, sorsa ismeretlen. Altorján áll az Apor család 17. századi klasszicista kastélya, kissé távolabb az Aporok temetőkápolnája. Feltorján áll a gótikus, megújított erődített templom. 1910-ben 2584 lakosából 2581 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Kézdi járásához tartozott. 1992-ben 3675 lakosából 3657 magyar és 18 román volt.

Torjai Büdösbarlang
A Büdös-hegy vulkanikus tömegében több bemélyített barlangot találunk, amelyeket többnyire emberkéz alkotott, és amelyek régen kénbányákként működtek. Még az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc idején is innen bányászták a puskapor gyártásához szükséges termésként. Ezek közül a legnagyobb a 14 m hosszú Torjai Büdös-barlang, amely a Büdös-hegy déli oldalán 1052 m magasságban található. A gázfeltörés intenzítása és vegyi összetétele szerint bármelyik Európa-hírü gázömléssel felveheti a versenyt. Naponta mintegy 6000 m³ gáz illan el a környék levegőjébe. Legelőször, 1884-ben, Ilosvay Lajos végezte el a barlang levegőjének a vegyelemzését. Azóta sem fedezett fel senki semmi újat, az enyhe radioaktív sugárzáson kívül, amelynek értéke 980 pCi/l , és ami az egész Kelemen-Hargita vulkáni vonulat összes mofetta gázai között a legnagyobb értéket mutatja.
Ilosvay szerint a Büdös-barlang levegőjének az összetétele a következő : 95,82% széndioxid, 0,38% kénhidrogén, 0,14% oxigén és 2,66% nitrogén.
A negatív (2,8x104 ion/ml) és pozitív (3,3x103 ion/ml) ionok töménysége, a barlang levegőjének nedvességtartalma (95%) és a gáz hozama szerint, a Torjai Büdös-barlang egy kellemesen langyos gázfürdö.

Lemhény Kézdivásárhelytől 10-12 km-re északkeletre fekszik. A Feketeügy kiszélesedő teraszán fekvő Alsólemhény vagy Alszeg és a Venice-patak völgyében hosszan elnyúló Felsőlemhény Venece falvak összeolvadásából keletkezett.
1332-ben említik először. 1910-ben 2938 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Kézdi járásához tartozott. 1992-ben 2145 lakosából 2131 magyar és 14 román volt. Római katolikus vártemploma középkori eredetű, Kézdialmás és Lemhény között a Szent Mihály-hegyen áll. A középkori templom összeomlott és 1510-ben újat kellett építeni helyette, 1777-ben barokk stílusban átépítették, védőfalai 17. századiak 2 bástyával és egy kaputoronnyal, amely harangtorony is egyben.

Természetvédelmi területe a Veresvízi-láp.

Kézdiszentlélek Kézdivásárhelytől 5 km-re északra a Kászon-patak völgyében fekszik. Nevét a Szentlélek tiszteletére szentelt középkori templomáról kapta.
A települést 1332-ben Sancto Spirito néven említik először. Mai templomának elődje egy 13. századi román stílusú templom lehetett. Helyére épült 1400 körül a mai templom, melyet a 15. század második felében átépítettek. 1773-ban újra átépítették, erődítései 18. századiak. A Perkő tetején álló vár már a honfoglaláskor is létezett, 1241-ben a tatárok lerombolták, utána újjáépítették, de a 15. században egy török ostrom elpusztította. Újra helyreállították és véglegesen csak a 16. század végén pusztult el. A falunak 1910-ben 2998 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig és 1940-1944 Háromszék vármegye Kézdi járásához tartozott. A falut a II. világháborúban bombatámadás érte, melyben 285 ház égett le. 1992-ben 2862 lakosából 2844 magyar, 4 román volt. Római katolikus erődtemploma a Kászon bal oldalán magasodó Perkő aljában fekszik. Alaprajza egyedülálló úgynevezett "ollós", négy sarok- és egy kaputoronnyal. A Perkő tetején láthatók Szentlélek várának csekély maradványai, itt most a Szent István tiszteletére szentelt kis kápolna áll. A Perkő keleti részén áll a 13. századi eredetű Szent István kápolna, közelében pedig a Mikes Antal által építtetett Szent Antal kápolna romjai látszanak.
A Perkő oldalán a Mikes család várkastélyát a 15. század elején Mikes Benedek kezdte építtetni. Még a 19. század elején is lakható állapotban volt. Egykori védőfalainak maradványai még láthatók. Tarnóczi Sarolta elrablás: Ez az esemény képezi cselekményét Kemény Zsigmond Özvegy és lánya című regényének. A Könczey-Páll udvarház 1608-ban a Tamás udvarház 1812-ben épült.
A falutól 3 órányira a csíki országút feletti sziklacsúcson találhatók Cecevár csekély maradványai, története nem ismert.

Kézdiszentkereszt (1899-ig Kézdipolyán) a háromszéki medencének a Bodok- és Ojtozi-hegység vonulatai által közrezárt északi részén a Perkő-hegység keleti oldalán található, Kézdivásárhelytől 9 km-re, a Kézdivásárhely-Esztelnek-Lemhény út mentén.
Az talaj alsó rétegei a Keleti-Kárpátok paleogén-fliss övezetének kőzeteiből állnak. Agyagláp és homokköves részek is találhatóak.
Területe ősidők óta lakott. A Telek-pataknál és a Kerekhegynél 6- 9. századi szláv település nyomaira bukkantak. A falu valószínűleg a Kiskászon felett a Szentjános tövében alakult ki, ahol egy kápolna alapjai is láthatók, majd alább a Perkőhöz tartozó Bolygó nevű helyre települt, végül mai helyére költözött. A falunak már 1332-ben is volt temploma, melynek helye nem ismert. 1562-ben a falu szabad lakóit egy felkelésben való részvétel miatt jobbágysággal büntették. 1910-ben 1730 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Kézdi járásához tartozott. 1992-ben 1371 lakosából 1370 magyar és 1 román volt. Egy falu életében fontos szerepet töltenek be a középületek, amelyek társadalmi és közösségi célt szolgálnak. Polyánban az emlékművek, középületek nagyrészt a Fő út mentén helyezkedik el, amelyik pedig nem az nagyon könnyen megközelíthető vagy mindenki számára jól látható helyen van.
A legrégebbi épület a román templom. 1760 -ban épült görög - katolikus templomnak. A Borvizszer, a Csavarok utca és a Bírókert találkozásánál található. Az évek során átkerült az ortodox egyház tulajdonába, többször javították az évek során, de hívek hiánya miatt ma már emlékmű. Az óvoda 1872-ben épült. A katolikus paplak és az iskola között a Fő úton található. Eleinte iskolának és kántori lakásnak épült. A borvíztöltő épület 1895-ben épült. Az állomás épülete 1908-ban épült a vasút lerakás után - váróterem és lakóház egyben. A templommal szemben található a paplak, amely két épülettömbből áll. 1913-ban a paplak majd 1985-ben a hittanterem épült. Fontos közintézmény az iskola épülete. Az 1957-ben épült kultúrotthon az „Ady Endre” költő nevét kapta. Azokban az években Felsőháromszék ritka szép és nagy építménye volt. A helybeliek önkéntes adományából és munkájából épült fel. A községháza épületének építésének évéről nincs pontos feljegyzés. Itt két épülettömb található: a községháza, a gyűlésteremnek és a könyvtárnak helyet adó épület.
1964 után épültek a kollektív gazdaság épületei: irodák, istállók, műhelyek, gépállomások. Ezen épületek 1989 óta magán tulajdonban vannak. 1979-1980-ban épült a Kazánház és Közfürdő. Soha nem használták közfürdőnek: fodrászat, üzlet, pékség, mulató és iroda működött benne. A kazánház a víztoronnyal a faluban levő két tömbház vízellátását biztosítja. Nagyon fontos intézmény a Vasút utcai tömbház földszintjén berendezett „ Ember és Állat egészségügyi” rendelő. A nyolcvanas évek folyamán épült a sportépület. A sportpálya mellett található. A sportolók, a sporttevékenységet vezetők és a helyiek adományából épült tervek szerint öltözőnek és más sporttevékenységeknek. Eddig csak az öltöző részét használta a helyi foci csapat. A falu közepén, a Rózsa piacon áll az üzlet komplexum, amely a fogyasztási szövetkezet tulajdona: üzlet, cukrászda, kocsma működik benne. A posta és a fogyasztási szövetkezet irodája a Főúti tömbház földszintjén található, mely 1978 és 1980 között épült. 1918 és 1989 között csupán egy emlékmű épült 1934-ben a hősök emlékére. Így emlékeztek meg az I világháborúban hősi halált halt katonákról, majd a II. világháború halottairól is itt emlékeztek meg.

Polyáni borvíz

A Borvíz utcában található, a Zondahegy oldalából tör elő. Szabadon folyik végig a falun, a Kőkút vizével együtt. A borvíz mindenki számára fogyasztható, egy csövön folyik, ahol bárki megtöltheti üvegét. A polyáni víz Kovászna megye legrégebben ismert borvize, amely golyvás megbetegedések ellen javasolt, de nagyon jó hatással van különböző gyomor és bélbántalmakra is. Lítium tartalmú, alkalikus szénsavat tartalmaz. Adatközlőm M.Zs. a reuma és hűlés ellen javasolta. A hagyomány azt tartotta, hogy a polyáni emberek azért élnek olyan magas életkort, mert ezt a vizet fogyasztják. A napszámosságra felfogadott mezei munkások kikötötték, hogy a bér és élelem mellé egész napon át borvizet kapjanak. A kézdivásárhelyi piac képéhez tartozott a 'polyáni borvizes asszony'. Természetesen nem is egy, hanem több, a korsót összekötve, átalvető módjára vállukon vitték be az erősen pezsgő borvizet a piacra eladni. Adatközlőm M.Zs. úgy emlékezik a húszas években nyáron nagy volt a kereslete a bor víznek. Vegyi elemzés szerint: lúgos, vasas, savanyú vizek közé tartozik.Gyógyhatását Dr. Sinkovits Ignác és Dr. Szentpéteri Bálint elemezte.

Ismerté a borvizet Olteánu Sándor tette, aki 1895-ben vette át a borvizet. A borvíz ez előtti történetét nem ismerjük. Olteánu Sándor 1895-ben a forrás fölé emeletes épületet készített, amelyben a legkorszerűbb töltő és dugaszoló gépeket szereltetett fel, s emellett csomagoló és raktárhelyiséget rendeztetett be. Napi hozam 30 ezer liter volt. A bórvíz több nevet is viselt: Vénusz, Mariska, Nemere, Székely Kristály. A Vénusz nevet azért kapta, mert azt tartották, aki hosszabb ideig fogyasztja az üde és szép lesz, mint a szerelem és a szépség istennője. A borvíz avatóünnepsége szintén 1895-ben volt , ahol rengeteg híres ember tisztelte meg jelenlétével Polyán lakósságát: Dr. Lengyel Béla a Budapesti Tudományi Egyetem Rektora és Dr. Victor Babes Bukaresti Egyetemi tanár, aki a Romániában már közkedvelt vizet kormánya nevében jött vizsgálni. Az avatóünnepségen a környező falvak lakói is részt vettek. Az ünnepség alkalmából hangsúlyozták, hogy a vállalkozás akkor válik igazán sikeressé ha a község gondoskodik a forráshoz vezető út karbantartásáról. Erre a kereskedelmi minisztérium szállítási kedvezményben részesíti azt és a román kormány bevételi vámmentességet biztosít a község számára. A jövőt illetően a tervek között szerepelt egy természetes szénsavsűrítő üzem és fürdő létesítése is. 1905-ben a borvízbe belekeveredett egy édesvizű forrás, amit egy német specialista mérnök(a neve ismeretlen előttünk ma) három hónapos munka után szétválasztott.1906-1907 között a borvíz forgalomba került. 1914-ben a német megszállók teljesen tönkretették a bórvizet, 1916-ban leégett a bórvízház fedélzete, a bórvizet 1914-1918 között csak a község fogyasztja. 1919 után rendbehozták a borvizet, kb. 25 liter percenként a hozam, berecki korsókba, majd üvegbe hozzák forgalomba. Brassóba, Bukarestba, Ploiestre szekérrel, autóval, vonattal szállították. Ebben az évben küpübetétel történt, ami minden polyéni polgár számára 1 Korona fizetését jelentette.
1930-1938 között meleg kádfürdőt működtet Krassowsky Emil, 2 káddal. Parkírozott környék, hangulatos környezet volt a borvíznél.
1950-ben az állam tulajdonába került, Nemere néven palackozták. A töltésnél 30-40 alkalmazott kapott munkát, a borvizet Konstanca, Bukarest, Ploiesti és azok környékére is szállították teherautóval vagy vonattal.1965-ben 6liter víz percenként, 3000 liter volt a napi hozam. Az ezt követő években korszerűsítették a borvizet, s a borvíz tulajdonosai gyakran váltogatták egymást, ami a borvíz fokozott romlását vonta maga után, olyannyira, hogy napjainkban nem töltenek, a borvizet is csak a helyiek fogyasztják.

Csernáton Kézdivásárhelytől 9 km-re délnyugatra a Csernáton-patak két partján fekszik. Határában az Aranyos-hegyen kőkorszaki telep, a Hegyes nevű helyen sáncokkal megerősített vaskori földvár volt. 1332-ben Churuacun néven említik. A falut 1658-ban a török égette fel, 1719-ben pestis pusztított, 1836-ban majd 1853-ban újabb tűzvész volt. 1848. május 30-án itt hirdették meg Háromszék küldöttei a népfelkelést. 1910-ben 1949 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Kézdi járásához tartozott.
Erődített református vártemploma román kori eredetű, késöbb gótikus stílusban átépítették. Kiállta az 1658-as és az 1661-es török ostromot, de 1680 és 1700 között teljesen újjáépítették. 1830-ban átépítették. Tornya 66 m-es magasságával a legmagasabb volt Háromszékben. Az 1836 évi tűzvészben égett le. 1904-ben javították, mai tornya 1836-ból való, ekkor alacsonyították le falait is a mai magasságra. Római katolikus temploma 1844-ben épült Urunk Színeváltozása tiszteletére az 1766-ban egy házban nyitott kápolna helyett. Előtte az építtető Zambler János plébános szobra áll. Ortodox temploma 1872-ben épült az 1793-ban épített fatemplom helyére.
A faluban számos nemesi udvarház található, az 1831-ben épített Damokos-udvarházban van az 1974-ben nyitott Csernátoni Tájmúzeum. 1881-ben Itt szállt meg Jókai Mór, aki a 1882-ben megjelent Damokosok című regényben írta meg az itt gyűjtött élményanyagot. A múzeum kertben van Jókai hársfája, a hársfa alatt jelképesen kőasztal és pad van. 

• A csernátoni múzeum