Sepsiszentgyörgy és környéke
|
 Sepsiszentgyörgy a mai Kovászna megye székhelye. Az egykori Háromszék legjelentősebb városa egyben székvárosa, 1876 és 1918 között Háromszék vármegye, 1968-óta Kovászna megye székhelye. 1880-ban Szemerját csatolták hozzá, ma Kilyén, Szotyor és Sugásfürdő is ide tartozik. 2002-ben 61 512 lakosából 46 121 magyar (74,9%) és 14 131 (22,9%) román volt.
Nevének első része arra utal, hogy az itteni székelyek Szászsebes környékéről valók, 1224 és 1252 között költöztek mai lakóhelyükre. Utótagját Szent Györgynek szentelt templomáról kapta.
Területe már az őskorban lakott hely volt, melyről a Gémvárán, az Őrkőn, Bedőházán és az Avasalján feltárt leletek tanúskodnak. Az Epres-tetőn dák temetkezőhely, a vártemplom területén 10. századi telep maradványai kerültek elő. A mai várost 1332-ben ’’Sancto Georgio’’ néven említik. Már korán vásártartási jogot szerzett, melyet 1520-ban II. Lajos kibővített.  1417. április 28-án Zsigmond király is meglátogatta, ő emelte városi rangra is. 1461-ben mezővárosként említik. A református templom elődje egy középkori, Szent Györgynek szentelt plébániatemplom volt. Erre épült a 14.-15. században a mai templom, melyet Daczó Pál 1547-ben templomerőddé építtetett át, ekkor készült a belsővár fala is. Külső erődöve valószínűleg 17. századi volt, a 20. század elején bontották le. 1658-ban a tatárok, 1661-ben a törökök vették be, falait 1728-ban, és 1738-ban földrengés pusztította, tornya leomlott és 1761-ben újjá kellett építeni.
1802-ben a földrengés a templomot is megrongálta, harangtornya ismét leomlott, mai tornya 1829-ben épült. A vártemplom cintermében több 48-as honvédtiszt sírja található. 1848. november 16-án a vármegyeházán gyűlt össze Háromszék Honvédelmi Bizottmánya, itt mondta Gábor Áron híres szavait: „Lészen ágyú”. 1849. július 5-én határában vívta Gál Sándor kicsiny csapata élethalálharcát a többszörös orosz túlerővel. Sírjuk a Gidófalva felé vezető út melletti halom alatt van. A hagyomány szerint itt végezték ki Bartalis Ferenc és Váradi József székely mártírokat, a Makk-féle összeesküvés résztvevőit.
|
|
 Maksa Sepsiszentgyörgytől 14 km-re keletre az Óriáspincetető lábánál a Maksa-patakának a Besenyő-patakba ömlésénél fekszik. 1332-ben Moya néven említik először. A falutól délkeletre a Lencsekút nevű helyen neolit telep maradványait tárták fel. Belterületén 2.- 3. századi római telep nyomaira bukkantak. Református vártemploma 13. századi eredetű, a 15. század végén gótikus stílusban átépítették. 1893-ban lebontották és helyébe 1894 és 1900 között újat építették. Erőd jellegére már csak a középkori harangtorony emlékeztet, melynek szomszédságában az egykori várfal csekély nyomai látszanak. Az 1940-es földrengés a templomot súlyosan megrongálta. A toronyban egy 1531-ben készült harang található Soli Deo gloria felirattal. Rajta emberfejeket ábrázoló érmék vannak.
A régi templom falát a Szent László legendát ábrázoló falfreskó díszítette, erről Huszka József színes akvarell másolatot készített 1892-ben. Ez a Magyar Néprajzi Múzeumban található. Ugyancsak a régi templomot 1766-ban készült kazettás mennyezet díszítette, ezt a gyűlekezet eladta a budapesti Iparművészeti Múzeumnak, ahoil ma is látható. 1630 és 1739 között itt tartották Háromszék közgyűléseit. 1660-ban a Barcsai Ákos fejedelem ellen fellázadt székelyek itt határozták el jogaik védelmét. 1704-ben a falut császári seregek égették fel. 1910-ben 760 lakosából 759 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Sepsi járásához tartozott. 1992-ben 937 lakosából 894 magyar, 26 cigány és 18 román volt.
|
|
 Uzon Sepsiszentgyörgytől 9 km-re délkeletre a Feketeügy jobb partján fekszik.
1332-ben Uzun néven említik először. Területe ősidők óta lakott. A Feketeügy teraszán bronzkori telep nyomaira bukkantak. 1612-ben a szászok dúlták fel, 1704-ben a labancok a faluval együtt porig égették, 1706-ban a kurucok ostromolták. A faluban 1717 és 1719 között pestisjárvány pusztított. 1764-ben itt eskették fel a császár iránti hűségre a bevonuló székely határőröket, ettől kezdve zászlóaljparancsnoki székhely lett. 1810-ben vásártartási joga volt. 1738-ban a vártemplomot földrengés rongálta meg. Az 1802. évi az újabb földrengés után 1819-ben lebontották, mai temploma 1829-re lett készen. Harangtornya 1844-ben épült a régi kaputorony helyén. Védőfalait 1901-ben lebontották, 1902-ben a templomot is teljesen átépítették. Az uzoni csatában esett el 1849. július 2-án Gábor Áron honvédőrnagy, a székely tüzérség parancsnoka. 1910-ben 1777 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Sepsi járásához tartozott. 1992-ben 2714 lakosából 2431 magyar, 266 román, 10 cigány, 3 német. 2002-ben az egész községnek (a falvakkal együtt) 4575 lakosa volt, ebből 4025 (88%) magyar, 529 (11,5%) román.
Református vártemploma középkori 13. századi eredetű, 15. század végi átépítéssel. Római katolikus temploma a korábbi kápolna helyett 1819-ben épült. Ortodox temploma 1830-ban épült. A Mikes-kastély 1755 körül épült, elődjét a Béldi-udvarházat már 1544-ben említik. A kastélyt a 20. század elején átalakították. A falu szélén az egykori huszárlaktanya 18. századi épülete áll.
|
|
 Dálnok Sepsiszentgyörgytől 12 km-re ÉK-re a Bodoki-hegység délkeleti peremén az azonos nevű patak völgyében fekszik. 1332-ben Dabunk, 1334-ben Dalnuk néven említik. Ősi székely falu. Innen indult el 1514-ben Dózsa György, akit Bakócz Tamás esztergomi érsek a kereszteshadak vezérévé nevezett ki, majd a parasztsereg urai ellen fordult. A felkelést leverték és Dózsát Temesvárott kivégezték. 1910-ben a falunak 1367 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Kézdi járásához tartozott. 1992-ben 1045 lakosából 1027 magyar, 18 román volt. A falu közepén emelkedik a református templom mely román kori, a 15. század első felében gótikus stílusban átépítették, mai alakját a 18. században nyerte el. 1864-ben megújították. 1977-ben földrengésben megrongálódott, de helyreállították. 1922-ben épült a harangtorony. Egykori erődítéseit 1914-ben lebontották, kaputornya 1798-ban omlott le. Belsejében több 16. – 17. századi felirat van közötte egy rovásírásos szöveg is.
A Berczási-kúria 1885-ben épült. Büdöskút nevű gyógyforrására emeletes fürdőépületet emeltek. Pótsa József közjegyző 1900 körül a Kenderes-patakban kis fürdőtelepet létesített, melyet 1904-ben modernizáltak. A faluban 1991-ben visszahozták a 28 éve felszámolt lipicai ménest.
Itt született 1470-ben Dózsa György, az 1514. évi parasztháború vezére; szobra a református templom közelében áll. |
|
 Gidófalva községközpont Sepsiszentgyörgytől 5 km-re északkeletre hosszan az Olt bal partján fekszik. Nevét Szent Gedeonról, temploma védőszentjéről kapta. Területe ősidők óta lakott. Északi határában bronzkori település nyomaira bukkantak. Déli határában a tatárjáráskor elpusztult Bedeháza falu feküdt. A falut 1332-ben villa Guidonis alakban említik először. 1713-ban tűzvész pusztította. 1764-ben az I. székely huszárezred egyik századának parancsnoki épülete az ún. "Lábas-ház" volt.
1850-ben ismét tűzvész pusztított. 1910-ben 925 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Sepsi járásához tartozott. 1992-ben 1113 lakosából 1106 magyar és 7 román volt.
Református temploma az Olt bal parti teraszán emelkedő magaslaton épült 1236 körül a Boldogasszony tiszteletére. A tatárjárás után újjáépítették. A 16. század elején gótikus stílusban átépítették. 1658-ban a tatárok felégették, 1672-ben kijavították, 1802-ben földrengés rongálta meg, 1816-ban helyreállították, 1936-ban újból javították. 1940-ben és 1977-ben földrengési károkat szenvedett. Különálló háromemeletes kaputornya a 15. századi várfalba épült.
|
|
 Illyefalva községközpont Sepsiszentgyörgytől 8 km-re délre az Illyefalvi-patak völgyében az Olt jobboldali teraszán. Nevét régi temploma védőszentjéről Szent Illésről kapta.
Területe ősidők óta lakott. Határában a Kerekvas nevű helyen bronzkori telep volt. A falut 1332-ben ’’villa Helye’’ néven említik először. Lakói a sorozatos támadások ellen templomukat várszerűen erősítették meg. 1612-ben a szászok sikerrel ostromolták, ezután egy külső védőfalat is kapott. 1658-ban a tatárok megostromolták és csellel bevették, védőit levágták vagy rabságba hurcolták. 1735-ben a falut helyreállították, 1738-ban földrengés rongálta meg, ezért 1782 és 1785 között teljesen átépítették. 1802-ben, 1940-ben és 1977-ben ismét földrengés érte. Harangtornyát 1812 és 1818 között újjá kellett építeni. 1940-ben a délkeleti, 1977-ben a délnyugati saroktorony omlott le, falai súlyosan megrongálódtak, csak kevés maradt meg belőlük. A település 1578 és 1870 között mezőváros, 1870 és 1876 között törvényhatósági jogú város volt. 1910-ben 1354 magyar lakosa volt, 1992-ben 996 lakosából 978 magyar, 17 román, 1 német volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Sepsi járásához tartozott.
Az Illyefalvi patak völgyében, az Olt jobb oldali teraszán áll református vártemploma, mely 15. századi, de a 18. században átépítették, védőfalai 16. századiak.
Római katolikus temploma az 1701-ben átadott pálos fakápolna helyén épült, 1754-ben. 1802-ben ezt is megrongálta a földrengés, ezért 1824 és 1827 között újjá kellett építeni, 1867-ben pedig teljesen új templomot kellett emelni. Az írások a Szármány-tetőn egy várat említenek, ahol trapéz alakú sáncrendszer nyomai láthatók. Illyefalvi Judit vára, 1799-ben megjelent regényes krónika is említi. Az 1811-ben épített Séra-kúriában 1997-ben Mikszáth emlékszoba nyílt. |
|
 Sugásfürdő Sepsiszentgyörgytől 8 km-re nyugatra fekvő fürdő és üdülőhely a Sugás-patak völgyében. Nevét a bükkerdők sugó-sussogó hangjáról kapta. Létét szénsavas-kénes ásványvízforrásainak köszönheti. A környéken 1851-ben fedezték fel az első gázkitörést, a fürdőtelep 1883-ban kezdett kiépülni, hasznosítására 1888-ban részvénytársaság alakult, 1899-ben már 500 látogatója volt. Hideg fürdőmedencéje 1923-ban épült. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Sepsi járásához tartozott.
|
|
 Szotyor Sepsiszentgyörgytől 6 km-re délre az Olt bal oldali teraszán fekszik, közigazgatásilag Sepsiszentgyörgyhöz tartozik. 1448-ban Zwtjyor néven említik először. Mai templomától északra feküdt régi lebontott erődített temploma, amely 1463-ban már állt. Ezt bizonyítja a mai református templomban található harang felirata is: O REX GLORIAE VENI CUM PACE 1427. A mai templom 1825-ben épült. Határában széntelepek vannak és kénes gyógyvizek törnek fel. 1910-ben 423, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Sepsi járásához tartozott. 1992-ben 497 lakosából 479 magyar és 18 román volt.
|
|
 Kilyén közigazgatásilag Sepsiszentgyörgyhöz tartozik. Ősidők óta lakott hely. Az Egrestő területén bronzkori, római kori és 12. századi telepek nyomaira bukkantak. A mai falut 1334-ben említik Kylien alakban. 1910-ben 500, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Sepsi járásához tartozott. 1992-ben 622 lakosából 617 magyar és 5 román volt. Unitárius temploma 13. századi eredetű,1334-ben már plébániatemplom, 1497-ben gótikus stílusban átépítették. Falain 1427-ből származó freskók láthatók: Szent László-legenda, Utolsó vacsora, Kánai menyegző. Rovásírásos emlék is található itt. Református temploma 1728-ban épült, 1914-ben tornyát javították. A 18. századból való Szilágyi-udvarházban középkori falképeket találtak.
|
|
 Előpatak egykor vasas-szénsavas gyógyvizeiről híres település, Sepsiszentgyörgytől 15 km-re nyugatra az Előpatak völgyében fekszik. A falu a 18. században Árapatak és Hídvég területéből vált ki. Őskútnak nevezett borvize mellé először román zsellérek telepedtek le, benépesülése 1770 és 1780 között kezdődött. A fürdőtelepet 1772-ben gr. Nemes János háromszéki főkapitány kezdte el építeni, 1842-ben a szerb fejedelem látogatása új lendületet adott fejlődéséhez, megépült a hideg borvízfürdő és a melegvizes kádas fürdő is. 1883-ban József főherceg is meglátogatta. A századfordulóra Erdély egyik legszebb fürdőhelye lett. Fényes fürdőélet jellemezte a II. világháborúig, utána hanyatlásnak indult. 1876-ig Felső-Fehér vármegye, ezután Háromszék vármegye része volt, a trianoni békeszerződés előtt a Mikósvári járáshoz tartozott.
1910-ben 765 lakosából 553 román, 209 magyar és 3 német volt. 1992-ben 988 lakosából 573 román, 350 cigány és 63 magyar volt.
|
|
|
|
|
|
|
|
