|
Január 1-Újesztendő napja: A legtöbb helyen ezen a napon hajnalban kőttes palacsintát sütöttek. A lányok és az asszonyok nem látogathattak meg másokat, mert úgy tartották, férfinak kell az új évben elsőként a házba lépni, hogy szerencsét hozzon a következő évre. A férfiak felkeresték a rokonokat, ismerősöket és boldog új évet kívántak. A faluban házról házra jártak e nap a kóborló zenészek, és a kolduló cigányok, szintén „szerencsét hozni” az új évre. Vízkereszt: (január 6.) A katolikusok ünnepe, a házszentelés napja. A pap házról házra jár, hogy megszentelje a házakat. Távozása után régen az asszonyok, lányok, gyermekek utána siettek a harmadik, negyedik házig is elkísérték, hogy a termés dús legyen és jó nagyra nőjön. Ez volt a farsang, a bálok, mulatságok, bolondozások kezdete. Virágvasárnap: (húsvét előtti vasárnap) Ezen a napon konfirmáltak az unitárius gyerekek (14 évesek). Kezdetben egyszerű vallásos ünnepnek számított, ma már az evés-ivás nagy családi ünnepe lett. Húsvét első napja: A katolikusok sonkát, bárányhúst, kalácsot, bort, és pirostojást szenteltek és szentelnek ma is. A nagymise előtt határkerülést tartanak. A keresztalja élén templomi zászlókat vittek, útközben kitakarították a mezei kutakat. Húsvét első napjának éjszakáján (húsvéthétfőn) indultak öntözni (locsolni) a felnőtt legények a nagy leányokhoz. Öt-hatos csoportokba jártak, rendszerint zenészt is vittek magukkal. Volt köztük egy ún. „szamár”, aki a pálinkáskorsót cipelte, amelybe az el nem fogyasztott pálinkát gyűjtötték. Ezenkívül a kosarat is ő vitte, amelybe a piros tojást gyűjtötték. A pálinkát és a tojást húsvét másodnapján délután vagy este közös mulatság keretében fogyasztották el. A locsoló legények minden háznál három verset mondtak el: beköszöntőt, táncra kérőt és köszöntő verseket. Húsvét másodnapja: Reggeltől délig a gyerekek öntözésének az ideje. Kettes-hármas csoportokban járnak házról házra, nemcsak a lányos házakhoz mennek. A fő cél, az adománygyűjtés. A gyerekek is locsolóverseket mondanak. Áprilisban, Márk napja utáni vasárnap tartják a katolikusok a búzaszentelést. Ezen a napon a templomi zászlók alatt a falunak annak a széléhez vonultak, ahol a búzavetések kezdődtek. A szertartás alatt a lányok a búzakalászból és mezei virágokból koszorúkat fontak, a zászlókra aggatták és így vonultak vissza a templomba. Ma már csak a templom körüli körmenet emlékeztet erre a szokásra. Május elseje előestéjén a legények a lányok kapujába vadcseresznyefa ágakat állítottak. A fiúk, a biztonság kedvéért az ág alsó részébe a nevüket is belerótták. Volt ugyanis olyan eset, hogy néhányan kicserélték a zöld ágat tövisfával. Pünkösd, húsvét utáni ötvenedik nap. Hagyományos ünnepi eledele az ordás kalács. Pünkösdhöz kapcsolódtak a keresztjárások. Egyik legnagyobb eseménynek számított - és számít ma is - a csíksomlyói búcsújárás a katolikusok számára. Ez fizikai szempontból is nagy próbatétel volt. A gyalogszerrel elindult zarándokok Csíkszereda határában megmosakodtak az Olt vizében, ezután mentek fel Somlyóra. Úrnapja, pünkösd utáni második csütörtök, nagy katolikus ünnep, Székelyudvarhely búcsúnapja. A keresztfáknál erre a napra templomi terítőkkel borított, szentképekkel és gyertyatartókkal díszített oltárokat állítottak, a körmenet útját pedig a Piac-tértől a templomig kőrisfa ágakkal díszítették fel. Ezekről, a templom fele visszamenet mindenki letört egy kis ágacskát, és hazavitte. A környező településekről ideérkezett keresztalják hívei szabadtéri szentmisén vesznek részt. Augusztus második szombatján rendezik meg 1979 óta a hagyományos Árcsói kerámiavásárt. A néprajzos szakemberekből álló bizottság nézi át és hagyja jóvá a kiállítandó árut, végül ő díjazza a kiváló munkát. A rendezvény célja a korondi kerámia legjellegzetesebb darabjainak forgalmazása mellett, a több évszázados korondi fazekasság népművészeti hagyományainak feltárása, tovább éltetése és művészi továbbfejlesztése. Szeptember folyamán sokfele rendeznek hagyományos szüreti bálokat. Ha a településen nem volt elegendő szőlő, a szükséges szőlőmennyiséget a piacról szerezték be. Erre a napra a település fiataljai, a csőszök táncmulatsággal készülnek és székely népviseletbe öltöznek. Mindenszentek napján (november 1) minden felekezet temetőjében megtakarítják a sírokat, virágokkal díszítik fel, majd gyertyákat gyújtanak. Este otthon az ablakban és a tornácon is égetnek gyertyákat. Karácsony szombatján (december 24) minden háznál kalácsot sütnek, este pedig karácsonyfát állítanak. A karácsonyfa állítás szokásának kezdete az 1920-as évekre teheto, és a negyvenes években vált általánossá. Karácsony estéjén a cigányok csoportokba verődve jártak házról házra kántálni, házalásuk a hajnali órákig tartott. A házaknál kántálási énekeket énekeltek, amelyek Jézus születéséről szóltak. A hatvanas évektől a kántálás szokása nagyrészt megszűnt Székelyföld településein. Karácsony: (december 25) a székely ember legnagyobb ünnepe. Legtöbben Jézus születését ünneplik, de a békesség és a család ünnepeként is számon tartják. Sok helyen volt Bethlehemezés amikor a kis jászolt körbehordozták a faluban és karácsonyi énekeket énekelve jártak házról-házra a gyerekek. A karácsonyi misén pásztorjátékot adnak elő a gyerekek, ahol Jézus születését adják hírűl a pásztorok. Aprószentek napja: (december 28), ezen a napon a fiúk 2-3-as csoportokba „aprószentekelni” mennek, főként a lányokhoz. A házba lépve egy verset mondanak, és egy vesszővel gyöngéden megveregetik a lányokat. Jutalmul kalácsot és pénzt kapnak. Szóljon hozzá! |
„És ha már nem lehet útjába állni a gazdasági fejlődésnek, akkor legalább meg kell menteni valamicskét a Föld eredeti képéből, egy-egy kis paradicsomi maradékot kell csinálni, hogy a késő utódoknak legyen hová elzarándokolniuk, ha látni akarják, milyen szép is volt valamikor a világ.” 
