Homoródmente
|
 Községközpont a Barót fele vezető megyei út mellett. A falu a római limesek közelében települt, egykori római tábor (castrum) és sóbányászat maradványai fellelhetőek a település határában.
Unitárius temploma a székelyderzsi templomerődhöz hasonlóan épült védfallal körülvéve.
A Templom utca elején, annak jobb oldalán, egy kis dombtetőn látható. A műemléktemplom kaputoronyból és hajóból áll. A templom a lebontott gótikus templom helyébe épült 1888-89-ben, észak-déli tájolással. Hajdan hat bástyával erősített várfal kerítette, ma egyedül (a hetedik) a középkori eredetű toronnyá kiépített északkeleti bástya áll, a többi romokban van. Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzékében műemléképületként szerepel. A középkori eredetű kaputorony négy sarkát hornyolt vízvetőkkel ellátott pillérek erősítik. A torony alatti bejárat csúcsíves (gótikus, 15. századi), a kapualjat pedig csúcsíves dongaboltozat zárja. A templom mai épületétől 10 méterre lévő kaputorony legalsó része tehát feltehetően a 15. század végén épült. A kapualj szűk falában egy kőlépcső vezet az első emeletre. Ennek vastag falát négy keskeny lőrés töri át (az udvar felé nézőt ajtónyi méretűre nagyították). A második emelet szintén védelmi jellegű átépítés eredménye. Ezt követően az 1775. évi renoválás után épült a következő emeleti rész. A felső rész téglából épült 1861-ben. A tornyot óraíves, nyolcélű, csúcsos bádogsisak fedi. A torony északnyugati oldalától induló 40 méteres hosszú falszakasz peremvonala egyenletes, lőrést nem találunk rajta. Ezt követően két egymáshoz közel épült védőtorony helye látható, kissé délebbre pedig egy ötszögű védőtorony alapja sejthető. A déli oldalon szintén egy torony állott, tőle 25 méterre újabb torony helye vehető ki. Ezt követően a hatodik védőtorony helye is megállapítható. |
 Abásfalva 1913 előtt Homoródabásfalva volt a neve.
Székelyudvarhelytől 11 km-re délkeletre a Nagy-Homoród völgyében fekszik. Még 2007-ben is Homorodabásfalvának nevezik.
A hagyomány szerint a közeli Homoródszentmárton papjai (abbéi) telepítették a falut időközben elmagyarosodott fogarasi román pásztorokkal. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Homoródi járásához tartozott. 1910-ben 486 magyar lakosa volt. 1992-ben 393 magyar lakosa volt.
Unitárius temploma 1879-ben épült. |
|
 Bágy egy aranyos kicsi falu a várhegy oldalában. A bágyi várból ma már semmi nincs. A köveiből épültek valószinű a környező kis faluk. Könnyebb volt lehordani a köveket a hegyről, mint fel a hegyoldalba. A vár a tatárjárás idejében nagy szolgálatot tett a környező székelységnek. A falu olyan mint egy nagy gyümölcsös kert. Északról a hegy védi, keletről szintén, szilva és dió rengeteg terem, nem fagynak le a virágok a késő tavaszi fagyokkal. A hegy tetejéről ellátni a Fogarasi-havasokig. A hegyen tartják minden juniúsban a bágyi fesztivált, ahova az egész környék össze szokott gyűlni. A hegyoldalból fakadó forrás vize a föld legfinomabb ivóvize a helyiek szerint.
|
|
 Székelyudvarhelytől 15 km-re délkeletre a Nagy-Homoród völgyében fekszik, községközpontjától Homoródszentmártontól 5 km-re délre. Nevét Szent Pál tiszteletére szentelt középkori templomáról kapta.A falu sóbányáit már a rómaiak is művelték, helyükön sós tavak maradtak. A falu északi részén az unitárius templomtól a Vár-patakáig terjedő részen római polgári település és katonai tábor volt. A római castrum és fürdő maradványira épült a 15. században gótikus temploma, melyet 1788-ban újítottak meg. A régi templomból csak tornya maradt meg, helyére épült a mai unitárius templom 1844-ben. 1983-ban a sóskút közelében halastavak létesültek. 1910-ben 740 magyar lakosa volt, 1992-ben 198 lakosából 196 magyar és 2 román volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Homoródi járásához tartozott. Unitárius temploma 1844-ben épült a régi templom helyére. Református temploma 1739-ben épült a 16. századi templom helyére, 1906-ban javították. Római katolikus temploma a Brassói út elején áll. XV. századi eredetű Kornis-udvarházát a 16. század végén göncz-ruszkai gróf Kornis Mihály és Farkas alakította át várkastéllyá. A 19. században pusztult el, helyére a TSZ gazdasági épületei kerültek, csak csekély maradványai láthatók a falu déli végén.
A falu felső végén találhatók a 12. századi eredetű Béla bán várának maradványai, amely a középkori magyar határvédelmi rendszer része volt.
A Nagy-Homoród szentpáli hídja közelében a régi sóbányák közelében sóskút található, ahonnan a lakosság régóta hordja a sósvizet.
|
 Karácsonyfalva Székelyudvarhelytől 17 km-re délkeletre, a Kis-Homoród völgyében fekszik. Nevét állítólag onnan kapta, hogy olyan személy birtoka volt, aki karácsonykor született, ezért ezt a nevet viselte.
1334-ben említik először Karasun néven. Kiemelkedő dombon áll védőfallal övezett unitárius temploma. Belterületének magassága mintegy 530 méter. Román kori szentélye máig fennmaradt, 1495-96-ban bővítették, ekkor épült tornya is. Kazettás mennyezete a 18. század első felében készült. A 18. században emberáldozatot is követelő harc folyt a templom birtoklásáért a katolikusok és az unitáriusok között, végül a katolikusok 1783-ban külön templomot építettek maguknak. Görög katolikus temploma 1880-ban épült, de kevés híve volt. 1910-ben 1006 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Homoródi járásához tartozott. 1992-ben 526 lakosából 2 román kivételével mind magyarok. A falu déli bejáratától jobbra emelkedő Dongó-hegynél sósvízű forrás vize tört fel, melyre a 20. század elején fürdőtelep épült, de az 1930-as évekre rombadőlt. 1954-ben felújították, azóta ismét tönkrement. Magyarországi szervezetek segítségével, valamint a helyi közbirtokosság közremüködésével 2006 nyarán elkezdődött a fürdő ujjáépítése. |
 Oklánd falu, más néven Homoródoklánd, románul Ocland, a mai Romániában, Hargita megye déli részén fekszik. Községközpont, két falu, Homoródkarácsonyfalva és Homoródújfalu tartozik hozzá.
Székelyudvarhelytől 20 km-re, délkeletre, a Kis-Homoród bal partján fekszik, az egykori homoródi járás székhelye volt.
A falu keletkezéséről nem lehet találni semmiféle adatot. Archeológiai kutatások bizonyítéka szerint ez a vidék már nagyon régóta lakott terület. Az első települések több mint valószínű a Kustaly várának vízmosásos lankáiban, az Oláh patak környékén, a karácsonyfalvi Belmezőben, a Senyőben létezhettek. Itt Jánosfalvi Sándor István leírása szerint „ekevasán talált orsóhegy vastagságú arany írótoll, lapos kövekkel befedett római urnák, könnycseppfogó kis koszelencéket” találtak. A mai Oklánd helyén egy ún. fogadó, beálló csárda lehetett, ahol a szentpáli sóbányából megrakodott s a Belföldre igyekvő szekerek pihenőt tartottak.
A Mogyorós- és a Szilas-patak közti kis nyergen a homoródszentpáli római castrumhoz tartozott őrtorony sáncai láthatók, amit a helyiek Hagymás váraként neveznek. A falutól keletre emelkedik Kustaly vára, amely a 11.-12. századi magyar határvédelmi rendszer része volt. A falu unitárius temploma románkori, a 15.-16. század fordulóján gótikus stílusban átépítették. Mai formáját az 1938-as átépítés során nyerte el. 1910-ben 950 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Homoródi járásához tartozott. 1992-ben 565 lakosából 546 magyar, 11 cigány és 8 román volt. A Rika hegység aljában fekvő községközpont szerepet betöltő falu a Kis Homoród két partjára települt. A falu nevének eredetével kapcsolatosan három elmélet létezik :
- I.jelenthet TÖLGYES VÍDÉKET, a német OK landból eredeztetve,
- II.jelenthet FELFÖLDET a szintén szász-ónémet nyelvből származó HOCH landból eredeztetve
- III.a Székely Oklevéltárban fellelhető adatok szerint viszont az Ágnes személynév Aglonth régies változata rejlik benne
Oklánd (Ocland) falu 1546-ban Akland néven jelentkezik oklevélben, 1567-ben a regestrum Okland néven 20 kapuval jegyzi. 1602-ben már Oklándnak írják.
Az udvarhelyi fellebviteli fórum jogszolgáltató testületének tagjaként ismerjük meg az oklándi Domokos Kelement egy ítélet jóváhagyó 1546. június 30-án kelt oklevélből. 1602-ben a Básta féle összeírás szerint ezen a vídéken három falu létezett. Az ezutáni korok feljegyzéseiből a jelentősebbeket említve kitűnik, hogy 1717-18-ban hallatlan szárazság pusztította ezen a vídéken.
1850-től Oklánd járási székhely lett, mely felölelte Erdővídék 37 települését is, mely addig 1635. május 7-től mint különálló fiúszék müködött. |
|
|
|
|
|
