| Csíkszentmárton |
|
 1332-ben említik előszőr, mára egybeépült Csekefalvával. Barokk stílusú temploma helyén XV. századi gótikus templom volt. Az 1802-1817 között, barokk stílusban épült templomot (négy fiatoronnyal) lőréses kőkerítés övezi. Tornya régebbi, Szabó Ferenc építtette 1749-ben. Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzéke (1992) műemléképületként tartja nyilván. A templomban látható Mária-szobor 1525-ből való (Roth Viktor, 1917). 1870-ig a főoltárt díszítette, jelenleg átfestve az északi fal szoborfülkéjében található (Mihály Ferenc, 1998. 113). Ugyancsak értékes a templom kápolnájában álló feszület, az oltár és a szószék (az utóbbi kettő 1840-ből, klasszicista stílusban). A főoltár felett 1960-ig freskórészletek (a pogány korra utaló szimbólumok) voltak láthatók. Orgonáját a brassói Hárommázsás harangja 1495-ből való. Nyolcmázsás harangja 1688-ból való volt. Harmadik harangja újabb, Szent István tiszteletére öntötték 1770-ben. Csíkszentsimon felé vezető út mellett, a Vásárhely nevű helyen, látható kis kápolna 18. századi barokk építkezés. Ez a Krisztus Szentteste-kápolna. Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzéke (1992) műemléképületként tartja nyilván. Helyén 15. századvégi gótikus kápolna állott. Református imaház (25. szám). 1847-ben épült, fából, egy 300 m2-es telken. Falumúzeum, gazdag néprajzi gyűjteménnyel. A községközpont mára már a városiasodás útjára lépett.
|
