| Backamadarasi Kiss Gergely (1737 - 1787) |
 Backamadarasi Kiss Gergely professzor, a székelyudvarhelyi református kollégium második alapítója, az székelyudvarhelyi református templom építtetője, az erdélyi református anyaszentegyház főjegyzője.Backamadarasi közszékely szülők éles eszű, az értelmet szorgalommal párosító, törhetetlen akaratú, s Istentől kapott adottságaival hűségesen sáfárkodó gyermeke. Szülőfaluja tanítói felfigyelnek rá és a marosvásárhelyi kollégium felé tanácsolják. A szülők szegények és ezért szolgadiákként iratják be az iskolába. Mivel bal lába kissé rövidebb, ezért iskolatársai gyakran kigúnyolják, de ez őt nem zavarja. Amikor így csúfolják: "sánta is vagy, kicsi is vagy, semmiképpen nem lehetsz nagy", ő elmésen vág vissza társainak: "megmutatom messze megyek, s aztén nyomós nevet szerzek".És valóban messze ment és nagyra nőtt és hazajött, hogy nyomós neve megmaradjon. A jóeszű diákot tanárai felettébb megszeretik. A rector még járni is tanítja, hogy ne legyen feltűnő testi félszegsége. Minden tantárgyat szívesen és könnyedén tanul. Különös előszeretettel tanulja a német nyelvet és teológiát. Messze készül. Külföldi tanulmányútra. Mária Terázia rendelete azonban tiltja a protestáns diákok külföldön való tanulását. Kiss Gergely minden akadályt legyőz,tökéletesen megtanulja a német nyelvet, s nekivág Bécsnek, ahol sikerült a trónörökös II. József színe elé járulni. Tőle nyert engedélyt arra, hogy Bázelben végezhesse további tanulmányait. Az akadámia anyakönyvében ma is ott szerepel a neve. Ott mindent tanul: mechanikát, fizikát, botanikát, anatómiát, egyház- és politikai történelmet, keleti nyelveket, jogot, teológiai diszciplinákat. Minden érdekelte és itthon minden tudománynak hasznát vette. Hazafelé tartó útjában kieszközölte, hogy a trónörökös fogadja, akinek megköszönte jóságát és támogatását. 1768. október 20-án foglalta el professzori székét a székelyudvarhelyi református kollégiumban. Ott a reformáció ünnepén tarot évnyitón ismertette a fából emelt iskola történetét, felhívva a népes egybegyűltek figyelmétaz iskola korszerűvé tételére. E naptól kezdve az új kollégium felépítése foglalkoztatta. Az ügynek megnyerte az udvarhelyszéki főkirálybírót és a környék előkelőségeit, akik tervében hathatósan támogatták. 1773-ban elkészült a kétemeletes 45 helyiségből álló református kollégium, amely ma is büszkesége a városnak. Kiss Gergely nemcsak a külső építésben, hanem a belső szellemi és lelki élet építésében is utolérhetetlen volt. Hervadhatatlan érdemeket szerzett magának. A jogot, a filozófiát és a teológia minden tárgyát maga tanította. Gondoskodott a tanulók élelmezéséről, s különösen a szegény tanulók étkeztetésére volt gondja. Nem felejtett el, hogy egykor ő is szolgadiák volt a kollégiumban. A felépített iskola után az ellenreformáció közepette a szűk kis templomot lebontják és 1780-1781-ben templomot építtet a város főterére. Ezt követőleg könyvtárat alapít. A nagytudományú férfit az anyaszentegyház zsinata generális notáriussá választotta. A sok munkában egészségi állapotáról megfeledkezett, s májbetegsége egyre súlyosabb lett. Halálos ágyán együtt imádkozott hívő paptársával s megkérte, Kassai Sámuel udvarhelyi papot, hogy felette ne mondjon prédikációt, csak egy imádságot. 49 éves korában hunyt el, 15 évi házasság után özvegyen hagyta hitvesét, Fogarasi nemes Komáromi Teréziát és árván három gyermekét: Józsefet, Borbálát és Ferencet. Az udvarhelyi temetőben temették el. A lelkipásztor úgy prédikálta el, mint egy "igazi embert". Özvegye szegénységben nevelte három árváját. József Alsófehér vármegye főjegyzője, majd alispánja volt, Magyarigenben halt meg. 3374 példányszámú könyvgyűjteményét a székelyudvarhelyi kollégiumra hagyta. Borbála Simon Elekhez ment férjhez és Nagynyulason éltek. Ferenc Vessződön a maga birtokán gazdálkodhatott. |
