|
|
Gyergyószentmiklóstól 13 km-re északnyugatra a Maros, a Ditró és a Martonka-patak törmelékkúpjain a Gyergyói-medence északi részén fekszik. Románia egyik leghidegebb települése: a fagyos napok száma évente átlag 175. A legalacsonyabb hőmérsékletet 1929. február 11-én mérték, és –36,5 °C volt. Nevének eredeti alakja a magyar Detrejó (= Detre pataka) és eredetileg víznév volt. Ennek eredete a gót drohti (= tekervényes patak) főnév. Ditró Gyergyószárhegy kirajzásából keletkezett a 15. században. Az 1567-es regestrumban Gyitro néven 26 kapuval van bejegyezve. Bethlen Gábor fejedelem megbízottai 1614-ben 52 családot találtak itt: 6 gyalog-, 26 szabad székely-, 3 ős- és 10 fejekötött jobbágy, 7 zsellér és 2 külső szolga volt a településen. 1721-ben már 99 lófő és gyalogos, 24 jobbágy, 1 kóborló, összesen 124 család lakja. Egy 1773-ban keletkezett határőri kimutatás 356 családfőt, és 840 fiúgyermeket tüntetett fel, ami 2400 lelkes települést jelentett. A népességgyarapodás folyamatosan tovább tart és az 1910-es népszámlálás 6151, míg az 1930-as 6785 főt írt össze. Így Ditró hamar utolérte, sőt lélekszámban túl is haladta Szárhegyet, bár csupán az 1716-17-ben pusztító pestisnek az akkor másfélezernyi lakost számláló Ditróban majdnem 700-an estek áldozatul. Jelenleg a falu lélekszáma valamivel több 6000-nél. A község neve a Gyitro-ból a Gy betű D-vel való felcserélésével alakult ki. 1829-ben a királytól már egy Bécsben kelt oklevél nyomán két országos sokadalmat és keddnapi hetivásár jogot szerzett. Már 1868-ban a ditróiak folyamodványban kérték, hogy rendezett tanáccsal ellátott városok sorába kerülhessen a település. Ebben az időben Ditró a környék komoly gazdasági tényezőjévé vált. Barokk római katolikus Szent Katalin temploma 17. századi, tornya 1653-ban épült, 1712-ben megmagasították, 1746 és 1757 között a templomot újjáépítették, egykor erődített fal vette körül. Mellette a 75 m magas 1908 és 1913 között épült neogótikus nagytemplom, a Gyergyó legnagyobb kéttornyú temploma, mindez Románia második legmagasabb temploma. Határában kékes színárnyalatú gránitkemény kőzet fordul elő, melyet a községről ditroitnak neveztek el.
|
|