| Gyergyószentmiklós |
|
A város az írásos dokumentumok szerint 1332-ben már állt. A XV. században utcás-soros település volt, ahol a két házsort a Békény-patak és a mellette végighúzódó út határozta meg. Az 1562-es nagy székely felkelés után Gyergyószentmiklós lakosainak jó része a Lázár grófok jobbágya lesz, így szerepel 1567-ben 10 szabad székely telek mellett 78 jobbágycsalád, amely csak 1599-ben válthatta meg magát. 1661-ben Ali basa dúlja fel a települést; 1668-ban a Moldvából áttelepült örmények erõsítik a helység kereskedelmét és indítják el annak városiasodását. 1685-ben a Gyergyóban és Csíkban élõ örmények, saját szertartásaik megõrzésével egyesültek a római katolikus egyházzal. A város barokk stílusú római katolikus temploma a XVIII. század közepén épült  . 1730-1734 között épült fel az örmény katolikus templom és védõfala. A XIX. században Gyergyószentmiklós a térség egyik legfontosabb kereskedelmi központjává vált. A város központjában, a piac helyén alakult ki a mai fõtér. A fõtéri parkban látható a közelmúltban készült Szent Miklós-szobor, Burján Emil alkotása. Számos barokk lakóház is épült a városban, például a régi római katolikus plébánia épülete, az örmény plébánia, a Lázár család háza, a Romfeld-ház.A valamikori barompiac hatalmas területén épült fel a város gimnáziuma, amely 1908-ban nyílt meg. A gimnázium mai neve Salamon Ernõ líceum és magyar nyelven mûködik. Elõtte található a költõ mellszobra, amely Izsák Márton szobrászmûvész alkotása. Az iskolával szemben levõ kis parkban Balogh Péter szép térplasztikája található. A város érdkessége a Csíky-kert, amely mintegy 16 hektáron terül el. A kert nevét alapítójáról, dr. Csíky Dénesrõl kapta, aki a fákat úgy válogatta össze, hogy lombhulláskor és rügyfakadáskor a városból nézve a tulajdonos monogramját mutatták.
A gyergyószentmiklósi múzeum alapítója Tarisznyás Márton, neves néprajzkutató, muzeológus volt. A múzeum ma az õ nevét viseli és a gyûjtemény az õ szervezõmunkája során állt össze. |
