| Csíkkarcfalva |
|
 Római katolikus vártemploma Felcsík legjelentősebb és legszebb erődtemploma, Csíkkarcfalva és Csíkjenőfalva közös temploma. Az erődtemplom egy szikladombon látható (735 m). Nagyboldogasszony tiszteletére épült a 15. században, gótikus stílusban. Nyolc méter magas várfal övezi, melynek belső oldalán sértetlenül áll a fából épült gyilokjáró. Korábban a templom helyén egy román stílusú templom lehetett. A kaputorony (harangtorony) és a várfalak építése a 15-16. század fordulójára tehető. 1796-ban új hajót építenek és csak a szentély marad meg eredeti gótikus stílusában. A torony zömök, eredetileg két emeletes volt. Mindvégig a várfal szerves része. Mai külseje barokk és 1720-ból való, ekkor magasították. Tulajdonképpen az eredeti gótikus tornyot veszi körül. A várfal szerves részeként az őrtorony szerepét töltötte be. Az erődtemplom udvarára a lőréses pajzsfallal ellátott kaputorony alatt jutunk be. A várfalak védőfolyosójának kialakítása egyedülálló a Székelyföldön. A várfal lőrései kevés kivétellel összetettek, két-három fülkével ellátott, tág kilövési szögekkel. Orbán Balázs a vár nyugati oldalán egy második védelmi gyűrű maradványait is látta.A kehely alakú, művészi kidolgozású késő gótikus keresztelőkút a 15. század második felében készült. Az 1958. évi javítás során napfényre került a régi, leszelt ívű, kőbélletes gótikus sekrestyeajtó kőkerete, amely most az összképet emeli. A hajdani átépítésről Némethy József kanonok 1802-ben számol be Aranka Györgynek, felsorakoztatva a talált tárgyakat is. A gótikus szentély 1444 körül épülhetett, ez a templom legrégibb része. Az egyik gyámkő egy szakállas, bajusztalan, befont hajú férfifejet ábrázol, kerek kalappal (francia stílusú faragásnak tűnik). A templom körül több régi sírkő látható. A templomhoz vezető déli oldalon szép barokk Mária szobor áll. A templom északi oldalát a millenniumkor ültetett fenyves övezi. A templomvár egyike a legjobban karbantartott székelyföldi műemlékeknek. Az egyházközség értékei: két aranyozott ezüstkehely (1540-ből és 1750-ből), egy gótikus szentségmutató. A hagyomány szerint az egyik kehely Báthori Endre bíborosé lehetett, akit a közeli szentdomokosi erdőben gyilkoltak meg; ez azóta Gyulafehérvárra került.
|
