| Nem mindegy mit nevezünk székely kapunak |
 Székelykapu-konferenciát tartottak a hétvégén Csíkszeredában a Romániai Magyar Népművészeti Szövetség (RMNSZ) és további társszervezők közreműködésével. Az érdeklődők részletes információkat hallhattak a székely kapuk régiónkénti jellemzőiről, és szakemberek jelenlétében vitatták meg a kapufaragással kapcsolatosan felmerülő kérdéseket. A fórumon a Romániai Magyar Népművészeti Szövetség által meghívott előadók bemutatták Udvarhelyszék, Csíkszék, Háromszék és a Sóvidék kapuinak ismertető jegyeit, jellemzőit, illetve – gyakorlati hozadékként – a jelenlévők párbeszédet folytattak a székely kapuk faragásának gyakorlati kérdéseiről és helyi jellegzetességeiről. – Fedeles szerkezetű, hónaljkötésekkel merevített, háromlábú, fogatos és gyalogos bejáróval rendelkező, régiónként változó jellegzetes díszítéssel ellátott kapu – adta meg a definíciót Halász Péter néprajzkutató. A párbeszéd során elhangzott például, hogy ha a kapunak háromnál több vagy kevesebb lába van, akkor az egy díszkapu, nem pedig székely kapu. Fontos az elnevezés, hiszen mindenki állíttathat kapukat tetszése szerint, de azt, amiről hiányoznak a székely kapu alapvető jellemzői, nem lehet és nem szabad annak nevezni. Az sem elhanyagolandó, hogy a felirat magyarul vagy székely rovásírással legyen feltüntetve. Kovács Piroska, a máréfalvi Kőlik Hagyományőrző Művelődési Egyesület vezetője, akinek több, székely kapukkal kapcsolatos könyve is megjelent, felhívta a figyelmet a méretarányok fontosságára, a díszítőelemek elhelyezésére, és arra, hogy a kapunak ne mélyvéséses, súlyos mintarendszere legyen, hanem sekély, inkább színezéssel hangsúlyozott díszítése. – A megyei tanács támogatja az oktatást, hogy térségenként legyenek a mesterségben elismert szakemberek, hiszen ez kultúra, hagyományőrzés és gazdaságilag is jövedelmező foglalkozás – fogalmazott Borboly Csaba. A megyei tanács elnöke a székely kapuk népszerűsítését célzó európai uniós projektet, illetve a megyei önkormányzat számos, a székely kapuk megőrzésére irányuló törekvését ismertette a fórumon. A tanácselnök elmondta, az a cél, hogy a székely kapuk száma növekedjen Székelyföldön, hiszen ezeknek jelentős az identitáserősítő, nevelő hatásuk, és fontos szerepük van a kultúra megőrzésében. Forrás: Hargita Népe
Hozzászólás (3)
Szóljon hozzá! |
Egyelőre úgy tűnik, még a városi vandálok is értékelik a székelység népművészetét, a világon egyedül álló székely kapukat.
Isten éltesse az összes székely-magyar nemzettársamat.
Tisztelettel: Nagy Ferenc Szegedről