szekelyfold.info.ro

A tavalyi negatív rekord után az elmúlt húsz év legjobb burgonyatermésének örülhetnek idén a Hargita megyei gazdák, az említett időszak átlagát harmincöt százalékkal haladja meg az idén termett krumpli mennyisége. Az örömbe azonban üröm is vegyül, ugyanis a jó termés miatt túlkínálat alakult ki a piacon, egyelőre nyomott áron is nehezen tudják értékesíteni a terményt a gazdák.
Húsz éve nem volt olyan jó krumplitermés Hargita megyében, mint idén, a hektáronkénti mennyiség meghaladja a húsz tonnát, amely 35 százalékkal lépi túl az elmúlt két évtized átlagát – közölte Török Jenő, a Hargita Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság vezetője. 
Az idei termés 50 százalékkal nagyobb a tavalyinál, igaz, 2010-ben a sok eső következtében megjelenő burgonyavész miatt negatív rekorddal zárta az évet Hargita megye. A burgonyatermés – ami nagyjából 64 százalékban van betakarítva – azonban nemcsak nálunk jó, hanem más megyékben is, sőt, a késői tavaszodás miatt az ország déli részének gazdái még koraiburgonya-készleteiket sem tudták értékesíteni, ennek viszont túlkínálat lett az eredménye, ami alacsony árakhoz vezetett, és az értékesítésben is gondok jelentkeztek – mondta el az igazgató.

Tavaly 70 banis termelői árról indult a burgonya adás-vétele, az azonban rövidesen 1,80 lejre nőtt, sőt, esetenként a két lejt is elérte, idén viszont még az 50 banis termelői áron is nehézségekbe ütközik a termény értékesítése – tudtuk meg a szakembertől. Mindemellett kiemelte azt is, hogy körülbelül egy hónap múlva alakul ki a végleges termelői ár, ami várhatóan nagyobb lesz a mostaninál, optimista számítások szerint 60–65 banis termelői áron vásárolják majd fel a Hargita megyei burgonyát. Török Jenő így azt tanácsolja a gazdáknak, hogy aki teheti, még várjon néhány hetet az értékesítéssel, addig, amíg elfogynak a déli megyék nyáriburgonya-készletei.



– Érdemes lenne azon is elgondolkodniuk a termelőknek, hogy a drága takarmánynövények helyett az apró, kevésbé jó minőségű krumplit állati eledelként hasznosítsák – tanácsolta az igazgató, ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy az országban éppen elég burgonya van, így az import helyett exportálni kellene azt. Az embereknek pedig hozzá kellene szokniuk ahhoz, hogy burgonyából a közepes méretű a legjobb – világosított fel Török Jenő, példaként elmondva azt is, hogy a nagyon nagy méretű burgonyát nyugaton az állatoknak adják, vagy elhozzák ide, az ugyanis rosszabb a közepes méretűnél, gyakrabban üreges, ütődés nyomán könnyebben megromlik, és víztartalma miatt is gyengébb minőségű.

A Hargita megyei pityókának méltán van jó híre, a nagyfogyasztók, például iskolák, kórházak étkezdéi a helyi termelőktől kellene vásároljanak, így akár 50 banis áron is beszerezhetnék azt a burgonyát, amit a szupermarketekben 1–1,5 lejes áron kapnak meg, így a kereskedők helyett a helyi termelőket segítenék – tette hozzá Török Jenő.

Idén a fagy és a szárazság okozott károkat

A burgonya mellett az idei gabonatermés is jónak nevezhető, a búza és az őszi árpa esetében is meghaladta a háromezer kilós átlagtermést Hargita megye, ami jó közepes eredménynek mondható. A tavaszi árpa esetében 2140 kilós hektáronkénti átlagtermés jellemzi a megyét, ami szintén elfogadható. Ugyanakkor jónak mondható a takarmánygabonák és az étkezésre szánt búza ára is, mindkettő megközelíti a világpiaci árat – közölte Török Jenő. Örvendetes tény továbbá az is, hogy a helyi malomipar felpártolta a megyei termelőket, és ha megfelelő minőségű volt a búza, akkor előnyben részesítették a helyi termelőket.

Az Udvarhely környéki és keresztúri cukorrépa-termelők viszont nem örülhetnek túlságosan idén, ugyanis az elmúlt hat hét csapadékmentes időszaka komoly károkat okozott a termésben, a cukorrépának körülbelül negyede tönkrement. A szárazság miatt a kukoricát is a kényszerérés jellemzi Udvarhelyszéken, és a kései gyümölcsöknek sem tesz jót a csapadékhiány. A gyümölcstermés egyébként is gyengébb a tavalyinál, hiszen a májusi fagyok miatt már tavasszal borítékolható volt a terméskiesés.