szekelyfold.info.ro

A Budapesti Operettszínház művésze, Dancs Annamari saját szerzeményével bekerült az Eurovíziós Dalverseny magyarországi elődöntőjének legjobb 20 dala közé. A Dal című műsorban január 28-án és február 4-én válogatják ki a versenydalok közül azt a 4-4 szerzeményt, amelyek közül majd a február 11-i döntőben elválik, hogy ki képviselheti Magyarországot Bakuban.
Annamari FEEL című dalával január 28-án, szombaton szerepel. A műsort 20.15 órától ( romániai idő szerint 21.15-től) élőben közvetíti az m1 és a Duna World (Duna II. vagy Duna Autonómia). A versenyszámokat a zsűri pontozza, ám a legtöbb közönség-szavazatot begyűjtő énekes is továbbjuthat.
A jó hír az, hogy Erdélyből is lehet majd szavazni az Orange és a Vodafone hálózatokból. Az sms-ek nem emeltdíjasak, de egy telefonszámról maximum 10 sms-t lehet küldeni. Annamari számít az erdélyi nézőkre, és bízik abban, hogy úgy, mint az Aranyszarvas Fesztiválon, az ő közönsége ezúttal is kitart mellette.

Legutóbb 2007-ben volt ekkora a hótakaró vastagsága Székelyudvarhelyen: tegnap a Csereháton 23 centit mértek. A meteorológusok szerint további havazás várható, s az elkövetkező napokban a levegő is lehűl. A közlekedésrendészek, valamint a mentősök szerint a havas, jeges utak miatt nem nőtt a balesetek száma a városban. 
Hargita megyében csupán a Bucsintetőn és a Zetelakán található meteorológiai állomáson mértek nagyobb havat, mint Székelyudvarhelyen: hetven, illetve harminc centiméteres volt a hóréteg, Udvarhelyen pedig huszonhárom centimétert mértek. A Hargita megyében működő meteorológiai állomások közül a gyergyóalfalvinál mérték a legvékonyabb hóréteget, itt hétfőn délelőtt mindössze négy centiméter vastagságú volt a hó. Az utóbbi időben Csíkszeredában sem havazott túl sokat, csak nyolc centiméteres hótakarót mértek a helyi meteorológusok.
Udvarhelyen legutóbb 2007-ben volt húsz centiméternél vastagabb a hótakaró, akkor huszonnégy centit mértek. Nagyobb havazás 1985-ben volt legutóbb Székelyudvarhelyen, ekkor negyvenhárom centiméteres hó hullott, azóta csupán alulról közelítette a harminc centit. 
A napokban újabb havazásra lehet számítani, csupán pénteken szakadozik fel jobban a felhőzet, ugyanakkor a hétvége felé akár mínusz húsz fokig is lehűlhet a levegő.Bár a nagy hó miatt nehézkes a közlekedés Udvarhelyen, mégsem történt kirívóan sok közlekedési baleset.

Fúrják a hegyet Csíkszentdomokoson, a világbanki alapokból finanszírozott alagútfúrás része a balánbányai bánya szakszerű bezárási tervének. A munkálat nyomán biztonságossá válnak a fejtés nyomán maradt, ma súlyos környezetszennyezési veszélyt jelentő létesítmények.

Környezetvédelmi szempontból a megye egyik legtöbb gondot felvető helyszíne Csíkszentdomokos határában van, okozója az egykori balánbányai rézfejtés után maradt állapot. Balánbányán, mint ismeretes, szó nem volt szakszerű felszámolásról, a bányatevékenység egyszerűen abbamaradt, a technológiai folyamatot szolgáló létesítmények pedig egy lehetséges környezeti katasztrófa forrásává váltak. Régóta folyik a huzavona, a csíkszentdomokosi helyi tanács, a különböző környezetvédelmi civilszervezetek sokat kardoskodtak, sürgetve a veszélyt jelentő létesítmények szakszerű bezárását, a bánya okozta tájsebek eltüntetését.

– Borbély László környezetvédelmi tárcavezető elmúlt nyáron tett látogatása nyomán úgy tűnik, beindult a gépezet, világbanki, célirányos finanszírozásból megkezdődött a munka az egykori bánya legnagyobb veszélyt jelentő helyszínein – nyilatkozta Ferencz Alajos, Csíkszentdomokos polgármestere. Az elöljáró elmondta, hogy sikerrel megtörtént az egykori, négyes derítőként ismert zagytározó betakarása földréteggel, így a nyáron már nem kell nyelniük az innen származó port a környék lakóinak, illetve amint az időjárás megengedi, az illető helyszín körül
kialakítják a talajvíz elvezetésére szolgáló árokrendszert is.

Sípályát építene a közigazgatásilag székelyföldi Gyergyószentmiklóshoz tartozó Gyilkos-tónál a város önkormányzata. A környezetvédő hatóságok ellenzik a tervet – írja a Krónika hétfői számában.
A sípálya-építési tervben érintett Békás-szoros–Nagyhagymás Nemzeti Park tudományos tanácsa és a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség szerint egyrészt a beruházásra kiválasztott terület szigorú természetvédelem alatt áll, és Natura 2000-es övezetben található, másrészt az önkormányzat által rendelt környezeti jelentésből – amit az Ecologic Consulting Kft. készített el – kiderült, hogy a sípálya kiépítése nem engedélyezhető, mivel jelentős lenne a környezetromboló hatása.
Ezzel szemben Mezei János, Gyergyószentmiklós polgármestere azzal érvel a beruházás mellett, hogy a terület a legalkalmasabb sípálya létrehozására, mert ott korábban is működött sípálya. Évtizedekkel ezelőtt ott országos síbajnokságokat rendeztek. A Krónika által idézet városvezető elmondta, hogy a sípálya nyomvonalán jelenleg olyan környezetkárosító fakitermelés zajlik, amelyet a korszerű sportlétesítmény soha nem okozna.
A városnak 700 ezer lej (52,5 millió forint) áll rendelkezésére a Gyilkos-tó turisztikai beruházásainak előkészítésére, az ottani üdülőtelep fejlesztésére és a sípálya kiépítésére. A sípályát is magában foglaló tervek megvalósítása összesen elérheti 15 millió eurót (mintegy 4,8 milliárd forint).

Az új év új sajtóterméket jelentetett meg a székelyföldi palettán. A Hargita Népe Udvarhely nevet viselő közéleti napilap január 4.-én jelent meg első alkalommal, készítői szerint az újságot olvasói igény hozta létre. Az új napilap tulajdonképpen a megyei újság, a Hargita Népe udvarhelyszéki kiadása, a munkatársak között pedig több, az udvarhelyiek számára már ismert név szerepel. Korábban egyetlen oldalon jelentkeztek, ám a megnövekedett ígény végül egy teljesen új napilapot szült. A lap szerkesztői szerint egy ideje űr támadt a hiteles, szakszerű tájékoztatást nyújtó írott sajtó piacán Udvarhelyszéken és ezt az űrt szeretnék lehetőségeik szerint pótolni kiadványaikkal. A Hargita Népe egy ideje erőteljesebben van jelen az udvarhelyi régióban, megerősödött a csapat, új terjesztőket vontak be és a visszajelzés szerint az emberek szívesebben olvasnának több udvarhelyszéki témát ezért döntöttek a napilap kiadása mellett.
Székelyudvarhely eddigi egyetlen napilapjától, az Udvarhelyi Híradótól többen is átigazoltak az új laphoz és így egy bejáratott csapatmunkát próbálnak hitelesebb vizeken továbbvinni, ami remélhetőleg az eredményeket is igazolja majd.
Az új csapat egyelőre átmeneti szerkesztőségben dolgozik, megrendeléseket is telefonon vesznek fel de a közeljövőben terveik között szerepel az online megjelentetés is.
Sok sikert kívánunk és minél több olvasót az új székelyföldi napilapnak!

Milyen lesz az új esztendő? Amilyennek kuruzsoljuk, ahogy arra rákészülünk – tartja a magyar néphagyomány. A hajdanán igen gazdag ó- és újévi szokásokból, babonákból ma is gyakorlunk néhányat, anélkül, hogy tudnánk, milyen jelentéssel bírnak ezek. A magyarázatot, az eleink által varázserejűnek vélt szokásokat Kisné Portik Irén néprajzkutató osztja meg az olvasókkal.
Óév utolsó, új év első napja – már nem ez az év, de még nem a másik. A két nap közötti éjszaka ide se tartozik még, de oda se már. Ez a köztes állapot a varázslásokra, rontásokra is helyet kínált, ezért ilyenkor a régiek fokozottan figyeltek a szerencsét vagy balszerencsét elővetítő dolgokra, viselkedési formákra. Az év végi, új év kezdeti időszakban – éppen a köztes mivoltuk miatt – különösen óvták a küszöböket, védték a kapu- és ajtófélfákat, hogy az ártó varázslat ne fogja az udvart, a házat. Ilyenkor mindenki figyelt magára, óvakodott a rossz cselekedetektől, a haragtól, veszekedéstől, káromkodástól, a törés-zúzástól, mindenféle kártevéstől, mert úgy tartották, hogy magatartásuk meghatározza jövő évi viselkedésüket.
Óév napjáig igyekeztek visszaszerezni a kölcsönadott tárgyakat, hogy azok az új évben se cseréljenek gazdát. Éppen ezért rossz szándékúnak tartották, ha valaki az év utolsó napján kért kölcsön valamit – ha a kérésnek eleget tettek, szerencsétlenségre számíthattak.